Párbeszéd: visszakerülhet-e régi helyére az akadémiai kutatások finanszírozása


Mellár Tamás (Párbeszéd) a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek finanszírozásával kapcsolatban interpellálta az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét.

Arról érdeklődött, hajlandó-e a kormányzat visszaállítani az eddig alkalmazott megoldást, milyen modellek alapján kezdtek neki a módosításnak, illetve kiterjesztenék-e az állami kutatóintézetekre is a gazdálkodás átvilágítását.

Idézve az MTA elnökségének két héttel ezelőtt meghozott határozatát, arról beszélt: túlzott centralizációval nem szabad az Európa élvonalában tartozó rendszert veszélyeztetni, ehelyett közvetlenebb és hatékonyabb csatornák kiépítésére van szükség, hogy a döntéshozókhoz torzításoktól mentesen jussanak el a kutatási eredmények.

Cseresnyés Péter, a tárca parlamenti államtitkára válaszában megemlítette: Nyugat-Európában bevált modellek alapján alakították ki az új rendszert, hozzátéve, a kormánynak a hazai adóforintokkal és az uniós forrásokkal ezen a területen is felelősen kell bánnia.

Éppígy felelős a kormány azért is, hogy megteremtse Magyarország jelenlegi és hosszú távú versenyképességének feltételeit, amelyek egyik legfontosabb területe a tudományos és az innovációs tevékenység fokozása - tette hozzá, jelezve, ennek érdekében mérik fel a működés hatékonyságát.

Amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteire valóban igaz, hogy messzemenőkig kiválóan teljesítenek, nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási eredményeket tesznek le az asztalra, akkor miért féltik az akadémiát egy ilyen átvilágítás eredményeitől? - tette fel a kérdést az államtitkár, hangsúlyozva, a hogy a kormányzati centralizáció célja a helyzet javítása.

Az interpelláló nem fogadta el a választ, a parlament viszont 113 igen, 40 nem vokssal, egy tartózkodás mellett - megszavazta azt.


Fidesz: miért fáj egy jobbikos képviselőnek a szerencsejáték-törvény módosítása?


Simon Róbert Balázs (Fidesz) arról kérdezte a nemzeti vagyon kezeléséért felelőstárca nélküli minisztert, miért intéz rágalmakat és valótlanságokat állítva vehemens támadásokat a kormányzat ellen az egyik jobbikos képviselő, akinek sógora több, a nyerőautomaták piacán érdekelt cégben volt ügyvezető vagy tulajdonos.

Az interpelláló felidézte: a játékgépek kaszinókba szorítását egyszerre indokolta a családok védelme és az is, hogy a területen jelen voltak azt erőszakkal ellenőrizték bűnözői körök.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár arra emlékeztetett: a szabályok módosításának célja a szerencsejátékokhoz hozzáférés szűkítése, így a káros hatások korlátozása volt, a szerencsejáték-függőség kialakulása szempontjából a legveszélyesebb válfajnak nevezve a nyerőgépeket.

Az államtitkár érthetetlennek nevezte Szilágyi György jobbikos képviselő magatartását, ahogyan azt is, hogy később az online szerencsejátékok korlátozását sem szavazta meg.

"Szilágyi képviselő úr egy olyan pártnak a tagja, amely magát nemzeti radikálisnak mondó, egyébként szélsőjobboldali alakulatként kezdte meg tevékenységét, majd mára a baloldallal kacérkodva próbál megragadni a politikai szférában" - fogalmazott.

Ne felejtsük el: a Jobbik százmilliókat fogadott el egy oligarchától. "Eladta a lelkét, viseli annak minden következményét, az identitásválságot, a pártszakadást és a várható bukást" - tette hozzá Fónagy János.

Az interpelláló képviselő elfogadta az államtitkári választ.


Jobbik: fideszes oligarchák kezébe kerül-e a Fertő-tó is


Frakciótársával, Magyar Zoltánnal közösen benyújtott interpellációjában arról érdeklődött Miniszterelnökséget vezető minisztertől a jobbikos Brenner Koloman, hogy vajon a "balatoni láz" után "fideszes oligarchák kezére kerül a Fertő-tó is?".

Szerinte a "nagyon féktelen szerzésvágyban szenvedő NER van a háttérben", amikor 325 milliárd forintot ad az állam fejlesztésekre Sopron térségében, amiből a tóra mintegy 30 milliárd forint jut, ha "a beruházások a kormányhoz köthető oligarchákat hizlalják" is.

A kérdező szerint helyesek a Fertő-tóra tervezett fejlesztések, ha kétséges is, nem túl monumentálisak-e, ugyanakkor szerinte a Balaton példája azt mutatja, "a magyar tenger miként került fideszes oligarchák markába". Kijelentette, hogy a program és a források felhasználások ellenőrzése is "kizárólagos Fidesz-felügyelet alatt van".

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára válaszában felvetette a Jobbik saját mélyrepülése miatti frusztráltságát, azt hangsúlyozva, nagyon szükség van a térségben ezekre a fejlesztésekre.

Megemlítette: a Modern városok program keretében 360 milliárd forintnyi beruházásról állapodtak meg Sopronnal, a Fertő tavi beruházás kapcsán kijelentve, "a hetvenes évektől kezdve ott nem történt semmi", miközben az osztrák oldal fejlődött.

Ez tarthatatlan állapot, és el kell indítani ezeket a fejlesztéseket - jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, nagyszabású és jó tervek alapján kezdtek neki ennek a munkának, hangsúlyozva, a Fertő-tó esetében állami tulajdonú területet érintenek majd a beruházások.

A interpellálók nem fogadták el a választ, a plénum viszont - 112 támogató és 38 elutasító vokssal, egy tartózkodás mellett - elfogadta azt.