Jobbik: tönkreteszik a kórházi beszállítókat


Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány veszélybe sodorja a betegeket azzal, hogy tönkreteszi a kórházi beszállítókat.

A kormány a korábbi években mindig néhány tízmilliárd forinttal próbálta csökkenteni az egészségügyi intézmények eladósodottságát, de tavaly bejelentette, hogy 2019. vége az utolsó időpont, amikor kifizetik a beszállítók követeléseit - emlékeztetett. Ráadásul a kormány azt kérte, hogy az érintett cégek mondjanak le a követeléseik mintegy húsz százalékáról - tette hozzá a politikus. Ezt nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy a kormány felrúgta a kórházak és a beszállítók által kötött megállapodásokat és megzsarolta a beszállítókat - jelentette ki.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy képviselő szerint az egészségügyben kell, hogy legyen egy előre beárazott, fix profit. A kormány közszolgálati logikája szerint azonban az egészségügyben nem lehet a közpénzből extraprofitot fizetni - fogalmazott.

Felszólalása során emlékeztetett arra, hogy a kabinet 770 milliárd forinttal emelte az éves egészségügyi költségvetési keretet, a tavalyi év végén pedig 79,4 milliárd forint többlettámogatást biztosítottak a kórházaknak.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 111 igennel, negyven nem ellenében megtette ezt.


KDNP: minek köszönhető a 4,9 százalékos gazdasági növekedés?


Hargitai János (KDNP) azt kérdezte, hogy minek köszönhető a tavalyi évben elért 4,9 százalékos gazdasági növekedés.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány elmúlt tíz éves tevékenységének a nyomán Magyarországon ma érdemi gazdaságépítő munka folyik. Folyamatosan nőnek a bérek, a foglalkoztatottság 70 százalék feletti, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék alá csökkent - említett néhány példát.

Az eurózóna növekedése azonban lassul, fel kell készülni egy stagnáló környezetre - tette hozzá a képviselő, aki kíváncsi volt a magyar gazdaság növekedési kilátásaira is.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a magyar gazdaságban 2013-ban történt meg a fordult, az azóta bekövetkezett gazdasági növekedésnek stabil alapjai vannak.

Szavai szerint ez a növekedés a kormányzati intézkedéseknek, a folyamatosan növekvő lakossági fogyasztásnak, a piacbővülésnek valamint az uniós forrásoknak köszönhető. Hozzátette, az uniós források felhasználásában Magyarország az élmezőnyben van.

Az államtitkár a kormányzati döntések közül kiemelte a társasági adó kulcsának és a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentését.

A képviselő a választ elfogadta.


MSZP: miért nem akadálymentesítették a zuglói vasútállomást?


Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a zuglói vasúti megállót az ígéretek ellenére sem akadálymentesítették, ezért azt nem tudják használni a mozgáskorlátozottak, a babakocsis kismamák vagy a nehezen közlekedő idősek.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, hogy a kormány 2010 után kezdte konszolidálni a MÁV adósságát, valamint megkezdte a vasútfelújítást.

A szocialisták romboltak, a mostani kormány pedig épít, ezért nem fair a számonkérés - jelentette ki. Megjegyezte, hogy a következő években negyven olyan alacsonypadlós motorvonat áll forgalomba, ami kielégíti a kor követelményeit.

A MÁV Zrt. tervezi a zuglói állomás teljes megújítását, az akadálymentes megközelítést egy új átjáró és egy lift biztosítja majd - közölte.

A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 109 igennel, negyven nem ellenében.


DK: a magyar minimálbérből nem lehet megélni



Varju László (DK) szerint nincs olyan ország, ahol kevesebbet érne a becsületes munka mint Magyarországon, ahol nem érdekli a kormányt mi van a magyar dolgozóval. Varju László kikérte magának, hogy a kormány sikerekről beszéljen. Szerinte a kabinet meghamisítja a statisztikákat, az inflációs adatokat, és folyamatosan gyengíti a forintot. A gyenge forint mindennek az árát folyamatosan növeli - hangoztatta.

A politikus azt kérdezte, mikor és miért törődött bele a kormány, hogy a magyar minimálbérből nem lehet megélni, mert az a megélhetés alapvető költségeit nem fedezi.

Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc pártjában statisztikai hamisításról beszélni, igazán bátor dolog. A képviselő minimálbérről beszélt, de azt elfelejtette, hogy a kormány 161 ezerre emelte azt, ami több mint duplája a 2010-esnek. A statisztikai adatok értékeléséhez azt javasolta, a hivatalos adatokból induljanak ki. Rámutatott: az Eurostat 2020-as adatsorai szerint a 2010-18-ra vonatkozó statisztikailag lezárt időszakban a V4-ek közül nemzeti valutában és euróban mérve is nálunk nőttek a legnagyobb mértékben a bruttó és nettó átlag keresetek.

2019-ben nyolc, 2020-ban szintén nyolc százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege - idézte fel a vonatkozó bérmegállapodást a parlamenti államtitkár, aki kiemelte: a töretlenül növekvő reálbérek is azt mutatják, egyre jobban megéri hazánkban dolgozni.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 40 nem szavazattal elfogadta.