OGY - Krónika 5. rész (költségvetés)

Belföld, 2019.06.20

A jövő évi költségvetésről folytatott vitában a mezőgazdaságról, a határon túli magyarokról és az üldözött keresztények támogatásáról is szó volt az Országgyűlés csütörtöki ülésén. Az ellenzék kifogásolta egyebek mellett az önkormányzati finanszírozást, és azt, hogy a közművelődési ágazat nem kapja meg a megérdemelt béremelést.



Független: ez a felső százezer költségvetése


Székely Sándor független képviselő arról beszélt, hogy ez a költségvetés is a felső százezer költségvetése, a többi magyar embernek túl sok jót nem ígér.

Ebből a büdzséből sem olvasható ki, hogyan lesznek magasabbak a magyar bérek - vélte. Rámutatott: technikailag lehet, hogy nőttek a bérek, de a vásárlóértékük nem lett nagyobb.

"Nemcsak egy új lakás vásárlása okoz gondot, hanem lassan a paprikás krumpli elkészítése is" - fogalmazott, utalva az élelmiszerárak elmúlt időszakban tapasztalt növekedésére.

Az sem látszódik, hogy a nyugdíjak nőnének - tette hozzá a független képviselő, aki azt is firtatta, miért nem adják vissza a 13. havi nyugdíjat.

Kitért arra: az egészségügy reformja elmaradt, azt látni, az állami rendszerek leépülnek, a magánrendszerek pedig épülnek ki. De akkor miért fizetnek az emberek társadalombiztosítást? - tette fel a kérdést.


Fidesz: a költségvetés biztosítja az elért eredmények megvédését


Font Sándor (Fidesz) hangsúlyozta: a költségvetés biztosítja az eddig elért eredmények megvédését, és kiolvasható belőle a további növekedés lehetősége is.

Közölte: a mezőgazdaság sokak által lekezelt terület, holott kiemelt fontosságú, hiszen élelmiszert termel, így nem lehet kikerülni a hatását. Ezért fontos, hogy stratégiai ágazatnak minősítették a mezőgazdaságot, aminek meg is lett az eredménye - vélekedett.

A képviselő szerint 2010 óta az ellenzék folyton csak azt mondja, hogy nem jó, ami a mezőgazdasággal történik, de ha igazuk lenne, a mezőgazdaság már rég tönkrement volna, ehelyett folyamatos növekedést látni az ágazatban. A mezőgazdaság határozottan a GDP-növekedés egyik támasztéka lett, ami 2010 előtt elképzelhetetlen lett volna - mondta.


Jobbik: kiemelt fontosságúnak kell lennie a határon túl élő magyarok támogatásának


Bencsik János (Jobbik) arról beszélt, hogy a költségvetésben is kiemelt fontosságúnak és nemzetstratégiai jelentőségűnek kell lennie azon magyarok támogatásának, akik nem itt, hanem a határokon túl élnek.

Elmondta: ennek oka, hogy máig minden negyedik gyermek a határokon túl születik meg, magyarországi támogatások nélkül elsorvadnának a magyar közösségek, továbbá, hogy kevés forrás jut ezekre a magyarokra.

A politikus szerint a mindenkori magyar állam támogatása mellett meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a magyar közösségek az autonómia révén gyarapodjanak.


KDNP: továbbra is fontos az üldözött keresztények támogatása


Juhász Hajnalka (KDNP) azt mondta: továbbra is fontos az üldözött keresztények támogatása, a segítségnyújtás számukra Európa biztonsága szempontjából is elengedhetetlen, mert szorosan összefügg a keleti keresztények biztonságával.

Közölte: fontos segíteni az üldözött keresztényeknek olyan támogatási programokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a szükséget szenvedők a szülőföldjükön boldogulhassanak. A kormány a Hungary Helps kezdeményezés keretében segít, a program folyamatosan bővül - fűzte hozzá.

Juhász Hajnalka kiemelte a költségvetésben a nemzetközi fejlesztési együttműködés jelentőségét, mert ez jó lehetőségeket kínál Magyarország számára a külpolitikai célok megvalósítására.



Az önkormányzati fejezetet bírálta az MSZP


Szabó Sándor (MSZP) az önkormányzati költségvetésről szólva azt mondta: bár nominálisan többet kap a szektor, mint idén, de csak hangsúlyeltolódások vannak, a finanszírozási rendszer nem stabil.

Szerinte az önkormányzati rendszer 2014-es átalakításakor lényegesen több forrást vontak el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot az állam átvállalt, és azóta az önkormányzati szektor csak "kullog" a költségvetés után.

Sem a közvilágítás-, sem a közútfenntartás, sem az üdülőhelyi feladatok támogatásában semmilyen változás nem lesz jövőre - kifogásolta az MSZP-s politikus, hozzátéve, hogy komoly visszaesés látszik a Modern Városok Program finanszírozásában is.


DK: a közművelődési ágazat nem kapja meg a megérdemelt béremelést


Arató Gergely (DK) a leszakadás, a helyben maradás költségvetésének nevezte a jövő évit, mert szerinte az nem fektet be olyan területekbe, amelyek segítenék Magyarország fejlődését.

A kultúra és a közművelődés területét példaként hozva azt mondta, az ágazat nem kapja meg a megérdemelt béremelést, ráadásul a kormány megszüntette a kulturális tao-t is, a helyette beállított összegből pedig csak az kaphat, aki "kellően jól fekszik a kulturális kormányzatnál". Az alternatív színházakat ezzel éhenhalásra ítéli a kormány - fogalmazott.

Értékelése szerint a kormány kultúrpolitikája nem tudja elviselni az autonómiát.

A költségvetés átvezeti a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának "einstandolását" is - mondta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!