MARKET CAP
$1.66 T USD
$1.66 T USD
VOLUME
$14.26 B USD
$14.26 B USD
MARKET CAP
$218.78 B USD
$218.78 B USD
VOLUME
$6.38 B USD
$6.38 B USD
TV műsor
OGY - Krónika 5. rész (napirend előtt: gazdaság, digitális állampolgárság, államfő-választás)
Belföldi hírek, 2025.02.24
Az ország gazdasági helyzetéről, a digitális állampolgárság kötelezővé tételének elutasításáról, valamint a közvetlen elnökválasztás lehetőségéről is beszéltek képviselők hétfőn a parlamentben, a napirend előtti felszólalások során.
Párbeszéd: itt az idő szembenézni a valósággal
Ideje lenne felébrednünk és a valósággal szembe néznünk - jelentette ki napirend előtti felszólalásában Mellár Tamás (Párbeszéd).
Annak a véleményének adott hangot: a kormányfő által említett béremelések és adókedvezmények legalább 6-8 százalékos szintre emelik az államháztartási hiányt, miközben a Brüsszelnek küldött jelentésében a kormány a korábban előre jelzettnél alacsonyabb GDP-növekedést prognosztizál.
Ennek a pénzszórásnak nyilván megjön majd a böjtje - fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki a lehetséges következmények között rekordnagyságú inflációt és megszorításokat említett, majd arról beszélt, az elmúlt évek példája azt mutatja, hogy hatósági árakkal nem lehet megzabolázni a pénzromlást.
Megoldásként Mellár Tamás az áfa csökkentését, a kiskereskedelmi forgalmi adó kivezetését, a jövedéki adók inflációkövető részének eltörlését említette.
Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára - mondván, nagyon ritkán jöttek be a felszólaló prognózisai - azt kérte, bánjanak óvatosabban az egyébként rendkívül szakmainak tűnő feltételezésekkel.
Hangsúlyozta, a miniszterelnök is elmondta, hogy két tényezőre alapoznak, az egyik a foglalkoztatottság, a másik a bérek emelkedése, "tehát van miből az adót kifizetni". Majd arról beszélt, 2025 egy erős év lesz, amelyben lehetőségek nyílnak.
Megjegyezte, az infláció letörésének és a jelentős béremelkedésnek köszönhetően számottevő a reálbér-növekedés. A magyar gazdaság alapjai stabilak, és az OECD is az uniós átlag feletti magyar teljesítményre számít.
Mi Hazánk: ne legyen kötelező a digitális állampolgárság!
Dúró Dóra (Mi Hazánk) a pártja által a digitális állampolgárság kötelezővé tétele ellen indított aláírásgyűjtésről beszélt. Azt sürgette, hogy ne érhessen senkit hátrány azért, mert az elektronikus helyett a hagyományos ügyintézési formát választja.
Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2025. február 24. Dúró Dóra, a Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. február 24-én. MTI/Máthé Zoltán
Megjegyezte: az ügyfélkapu megszűnésekor szakértői becslések szerint kétmillióan nem választottak a régi helyett új rendszert.
Megemlítette: Norvégia 180 fokos fordulatot hajtott végre, mert felismerték, milyen veszélyeket rejt a hagyományos ügyintézési formák elhagyása, majd arról beszélt, pártja az egyetlen, amely a "Covid-diktatúra" elleni harc után nemet mond a "kényszer-digitalizációra".
Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2025. február 24. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. február 24-én. MTI/Máthé Zoltán
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában értetlenségének adott hangot, amiért a felszólaló "a végidők kezdeteként" mutatja be a folyamatot, majd azt hangsúlyozta, a digitalizáció itt van velünk, akár akarjuk, akár nem.
A Digitális Állampolgárság Programot soha nem látott sikertörténetnek nevezte, amely időarányosan a vártnál jobb eredményeket hozott. Kiemelte, Magyarország kormánya számára minden ember egyformán fontos, gondoltak azokra és gondoskodnak azokról is, akiknek digitális kompetenciái nem teszik lehetővé, hogy éljenek a program nyújtotta lehetőségekkel.
Hangsúlyozta: épp ezért erősítik meg a kormányablak-hálózatot, majd kitért arra is, hogy számos, a helyi közszolgáltatások javítását szolgáló program fut.
A Jobbik közvetlen elnökválasztást sürget
Brenner Koloman (Jobbik) felidézte, egy éve történt, hogy Novák Katalin kegyelmi ügye megrázta a magyar belpolitikát, és azóta sem tudni, miért is adott kegyelmet a vitatott ügyben. Kiegyensúlyozott demokráciában vizsgálóbizottság állt volna fel - jegyezte meg, hozzátéve: még jobb lett volna, ha nem a parlamenti többség, hanem a polgárok választották volna meg az államfőt.
Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2025. február 24. Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. február 24-én. MTI/Máthé Zoltán
Közölte: a Jobbik ismét beadja azt az átfogó reformtervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a két választás között, félidőben - azaz már 2028-ban - a magyar polgárok válasszák meg az államfőt. Javaslatuk emellett igazságosabb és arányosabb mandátumkiosztást tenne lehetővé.
Kezdeményezik, hogy töröljék el a győztes-kompenzációt, ami érdemben torzítja a mandátumkiosztást. Vissza kellene állítani a kétfordulós választást is - jegyezte meg. Azt is javasolják, hogy ha az államfő visszaküld az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, utána már kétharmados többséggel kelljen elfogadni.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára szerint eléggé elhibázott és talán nem a legszerencsésebb, hogy az Országgyűlés egyik legkisebb pártja közjogi reformokat hirdet. A szabályok megváltoztatásához igen nagy támogatottság kell - jegyezte meg. A javaslatok ellentétesek a magyar közjogi hagyományokkal - jelezte, hozzátéve: Magyarországon soha nem volt közvetlen elnökválasztás.
Magyarország parlamenti demokrácia, mindig a parlament választja a köztársasági elnököt, akinek pozíciója nem a legerősebb hatalmi pozíció. A vegyes választási rendszer is régi hagyomány - tette hozzá.
Azt javasolta, hogy ne térjenek el a magyar közjogi hagyományoktól. Hozzátette: a változtatások a választások előtti évben későiek is lennének.
Jelezte, a meghirdetett reformokat nem támogatják.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!