Kormányzati reagálás


Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkárának úgy értékelt, a vita arról szól, hol szülessenek meg a magyar szuverenitást védő intézkedések: Budapesten, vagy az unió fővárosában Brüsszelben.

Kijelentette: a Fidesz-KDNP álláspontja, hogy a magyar szuverenitásvédelmet Budapesten kell szabályozni, a baloldal ugyanakkor egységesen amellett állt ki, hogy Brüsszelben.

Ez utóbbi azért is furcsa, mert egy felhatalmazás nélküli jogszabályt is tudnak támogatni, míg Magyarország esetében nem tudnak támogatni egy elfogadott törvényt sem, amikor arról van szó, hogy itt, Budapesten kell megvédeni a szuverenitásunkat. Ez messzire vezet, az elkövetkező években hatalmas vita várható az unió jövőjéről - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy a Fidesz-KDNP olyan uniót képzel el, amit az alapító atyák megálmodtak, s ami arról szól, hogy a nemzetállamok szövetségére épüljön a brüsszeli szerződéses rendszer, ne vonjanak el lopakodó jogalkotással nemzetállami hatásköröket.


Zárszó


Hörcsik Richárd (Fidesz) előterjesztői zárszavában úgy értékelte, hogy az Országgyűlés változatos és tartalmas vitát folytatott le. A napirendi pont lehetőséget biztosított arra, hogy egy jogszabály-tervezetet górcső alá vegyenek, és az elutasító álláspontot eljuttassák az uniós intézményekhez.

Megköszönte a támogató hozzászólásokat és azt mondta, az ezt megfogalmazó képviselők megértették, ebben az eljárásban a fő szempont mindig a tagállami hatáskör és a szuverenitás védelme, annak vizsgálata, hogy az unió fellépése szükségszerű és arányos-e.

Az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, nem pánikról van szó, hanem arról, hogyan működik az unió jogalkotási mechanizmusa. Kifejtette: az Európai Bizottság a parlamenttel együtt jogszabálytervezetet bocsát ki és erre lehetőségük van a nemzeti parlamenteknek válaszolni. A szubszidiaritási eljárásra nyolc hét áll rendelkezésre, ami jelen esetben március 21-én jár le - közölte.

Megismételte, hogy nincs jogalapja a tervezetnek, majd hozzátette: ilyen állásponton van például az ír parlament is.

Összegzése szerint Brüsszel lépésről lépésre hatásköröket von el a nemzeti parlamentektől úgy, hogy megkerüli a lisszaboni szerződést.



Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.


Határozathozatalok



A parlament 115 igen, 44 nem szavazattal és három tartózkodás mellett fogadta el azt a kivételes eljárásban tárgyalt országgyűlési határozatot, amely szerint sérti a szubszidiaritást a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált belső piaci követelmények megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet.

Az előterjesztő európai ügyek bizottsága azzal indokolta a határozatot, hogy a rendelettervezet jogalapja nem megfelelő, mivel nem igazolt egyértelműen és kellően a belső piachoz való kapcsolódás mértéke. Nem rendelkezik igazolható hozzáadott értékkel a nemzeti fellépéshez képest, és az Európai Bizottság nem indokolja kellően, hogy miért javasolt uniós szintű fellépést egy olyan kérdésben, amelyet a tagállamok közel fele egyáltalán nem szabályoz - áll az indoklásban.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az általános vitában elmondta, az Európai Bizottság 2023 decemberében hozta nyilvánosságra a demokráciavédelmi jogalkotási csomagot, amelynek egyik eleme a harmadik országok érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságáról szóló irányelvtervezet.



Interpellációk



A parlament elfogadta az ellenzéki képviselőknek adott hétfői interpellációs válaszokat.



Bizottsági változások



Az Országgyűlés 155 igen, egy nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett Tessely Zoltánt (Fidesz) választotta a parlament európai ügyek bizottsága elnökének.