A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényeket módosított a Ház


A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról döntött az Országgyűlés 131 igen szavazattal.

Az előterjesztés egyrészt a foglalkoztató nyugellátást szolgáló intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv, másrészt az értékpapírosítási rendelet jogharmonizációját valósítja meg.

A foglalkoztató nyugellátással kapcsolatos irányelv alapján a foglalkoztatói nyugdíjszabályozás a gazdasági és pénzügyi válságot követően szükségessé vált módosításokat tartalmazza - olvasható az előterjesztésben, amely így magasabb szintű irányítási és tájékoztatási követelményeket ír elő a nyugdíjkonstrukciók tagjai és ellátottai védelmében, valamint szigorúbb szabályozást a határokon átnyúló szolgáltatások ügyében.

Az értékpapírosítási uniós rendelet általános jelleggel meghatározza a főbb kereteket minden típusú értékpapírosítási tranzakcióra vonatkozóan. A rendelet 2019. január 1-jétől hatályos és alkalmazandó az Európai Unió összes tagállamában.


Egységesítették a feltételes szabadságra bocsáthatóság feltételeit

A parlament elfogadta a kormány büntetőjogi törvénymódosító csomagját, amely egyebek mellett egységesítette a feltételes szabadságra bocsáthatóság során mérlegelendő szempontokat.

A képviselők 131 igen szavazattal hagyták jövő az igazságügyi miniszter előterjesztését.

A Ház döntésével - az Alkotmánybíróság határozatára reagálva - visszaállította azt a 2010 előtti szabályozást, amely alapján bárki tehet feljelentést a minősített adattal visszaélés gyanújának észlelése esetén.

Az Alkotmánybíróságot érinti, hogy a testület a jövőben ösztöndíjat alapíthat, amelynek révén a programban részt vevők szakmai ismereteiket neves külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon és bíróságokon bővíthetik.


Kiemelten közérdekű beruházás az Opera rekonstrukciója


Az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül az egyes kulturális törvények 129 igen szavazattal elfogadott módosítása alapján.

A Liget Budapest projektet építtető zrt. által a fejlesztésekre létrehozott önálló gazdasági társaság a Magyar Állami Operaház és a Műhelyház megvalósítására kijelölt projekttársasággá válik. A fejlesztéssel érintett épületek, ingatlanok a beruházás idejére ezen társaság vagyonkezelésébe kerülnek. A projekttársaság a zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő társaság, amely társaság nem kerülhet ki a nemzeti vagyoni körből.

A változtatás értelmében az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.

A Városliget állami vagyonkezelője az eredeti tervek szerint egy új épületben kapott volna helyett, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ezt a felelős gazdálkodás elvei alapján elvetette, és azt kezdeményezi, hogy a vagyonkezelői központot a Petőfi Irodalmi Múzeum Hermina úti ingatlanjában alakítsák ki. Ez az állami forrásokkal történő takarékoskodás mellett a Városliget zöldfelületét is növeli.


Az önkormányzatoknak koncessziós szerződést kell kötniük osztott tulajdonban álló ingatlanjaikra

A parlament arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy zártkörű pályázaton kössenek koncessziós szerződéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény hatályba lépése előtt még szabályosan létrejött osztott tulajdonra vonatkozó megállapodások helyett.

A képviselők 130 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadták el fideszes képviselők erről szóló javaslatát.

A kormánypárti politikusok indítványukban arra hívják fel a figyelmet, hogy az osztott tulajdon létesítését a hatályos jogszabályok már nem engedélyezik az önkormányzatoknak, így a módosítás egységesebb jogi helyzetet teremt.


Szigorodnak a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályok


Homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén részletes írásos tájékoztatást kell a beteg rendelkezésére bocsátani, ennek elmaradása pedig szabálysértésnek minősül - döntött az Országgyűlés, amikor 130 igen szavazattal elfogadta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot.

A kormány a szigorítást azzal indokolta, hogy a homeopátiás készítmények gyógyhatása klinikailag nem bizonyított, így azok alkalmazása veszélyeztetheti a betegek gyógyulásának folyamatát, különösen abban az esetben, ha a hagyományos kezelés a homeopátiás készítmények használata miatt marad el.

Az új szabályok szerint a Magyarország uniós tagsága, vagyis 2004. május 1. előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. január 1-jét követően akkor hozhatók forgalomba, ha az európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az azt átültető jogszabályok előírásainak megfelelnek.