Államtitkár: a veszélyhelyzet további meghosszabbítását kéri a kormány



Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta: a kormány a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022-es törvény módosításának javaslatával arra kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november elsejével kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát az erre vonatkozó közjogi keretek betartásával további 180 nappal ismételten meghosszabbíthassa.

Erre annak érdekében van szükség, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit - mondta.

Hangsúlyozta, a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől. A törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, a 2022 novembere óta már az alaptörvényben is rögzített tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését. Hozzátette: a kormánynak az alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezze a veszélyhelyzet megszüntetését.

Az államtitkár kiemelte: Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint két éve dúl háború és ennek humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik.

"Ezek a negatív hatások már több mint két éve mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát" - jelentette ki.

Emlékeztetett: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be, hogy enyhítse a fellépő negatív helyzeteket. Egyebek mellett meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a rezsivédelmi alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen és árfigyelő rendszert is bevezetett.

Arra is kitért: az orosz-ukrán háború a II. világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst és megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is. A humanitárius krízishelyzet kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek elhárításához és kezeléséhez Magyarországnak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét - indokolta a javaslatot.



A Fidesz támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását



Kiss János, a Fidesz vezérszónoka a veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolta: a szomszédságunkban zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, ezért továbbra is biztosítani kell, hogy ennek kezelését és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédését a kormány gyorsan és hatékonyan tehesse meg.

Hangsúlyozta: a konfliktusnak nincsenek katonai megoldásai, a háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat kell szorgalmazni.

Ugyanakkor úgy vélte: a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény két év eltelte után továbbra is fennáll, és úgy tűnik, hogy a háború nem is fog belátható időn belül véget érni.


DK: a kormánypártok nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni


Arató Gergely, a DK vezérszónoka arról beszélt, a javaslat annak a bizonyítéka, hogy a kormánypártok nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni. A politikus sorolta azokat a korábban elfogadott döntéseket, amelyek az értékelése szerint ezt támasztják alá.

Arató Gergely úgy fogalmazott: "ez az önök reakciója az orosz-ukrán háborúra". Törvényi felhatalmazást keresnek, hogy kontroll nélkül folytathassák amit eddig is tettek, a közvagyon magánvagyonná alakítását, az emberek és az önkormányzatok jogainak korlátozását. Erre kell a veszélyhelyzet, ez a célja, szó sincs arról, hogy a háborús veszélyhelyzethez ennek bármi köze lenne - összegzett.

Arató Gergely szerint, ha szerencsésen véget érne a háború, gyorsan kitalálnának valami új indokot a veszélyhelyzet hirdetésére. Kitért arra, hogy a többi uniós államban rendkívüli jogrend nélkül is tudják kezelni a háborús helyzetet.

A DK-s politikus azt mondta, a javaslat értelme, hogy még a parlamentbe se kelljen behozni törvénymódosításokat, hanem "úgy lehessen belematatni a törvényekbe", hogy erről sem a képviselők, sem a választók nem értesülnek. A javaslat szerinte arról szól, hogy a kormány lényegében azt csinál, amit akar, akkor hoz jogszabályt a parlament elé, amikor ebben propagandaelőnyt lát - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Feltette a kérdést: mikor kaptak tájékoztatást a képviselők arról, hogy "mit művelnek" veszélyhelyzeti kormányzás címén?