Képviselői felszólalások


Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta: a baloldal a paksi beruházást támadja az energiaválság ellenére, pedig most minden lehetőséget meg kell ragadni az energiadiverzifikációra. A képviselő kiemelte a kis- és közepes vállalkozások támogatásának jelentőségét is.

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy több vidéki beruházás nem valósult meg hatékonyan, nem jött létre a várt fejlődés, leállt a turizmus, folyamatos az elvándorlás.

Arató Gergely (DK) közölte: nem abban van vita a kormány és az ellenzék között, hogy az ellenzék szerint ne lenne fontos a vidék, viszont szerintük a főváros és a városok is fontosak, az ott élőket is ugyanolyan állampolgárnak kell tekinteni.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte: ha a kormánynak valóban fontos a vidék, már most segítse a kisboltokat, és azonnal támogassa azokat, akiket kell ebben a nehéz helyzetben. A multik érdekeinek képviselete helyett álljon a kormány azok mellé, akik kistelepüléseken akarnak megmaradni! - jelentette ki. Hozzátette: a kormánynak tettekkel kell alátámasztania, hogy a vidék mellett áll.

Vajda Zoltán (MSZP) kiemelte: a vidéki és a fővárosi fejlesztésekre egyaránt szükség van. A fejlesztések megvalósulásáért pedig nem a kormánynak, hanem az adófizetőknek kell hálálkodni - fogalmazott.

Bánki Erik (Fidesz) szerint badarság a kormányról azt állítani, hogy nem elkötelezett a vidék mellett, soha ekkora támogatást nem kapott a vidék, mint most. Szerencsére a magyarok tudják, hogy számíthatnak a kormánypártokra, mert ők az emberek érdekében kormányoznak - jelentette ki.

Mellár Tamás (Párbeszéd) elmondta: most ugyanaz a búsmagyar élet van, mint Ady Endre életében, a rendszerváltás ellenére sem tudtak kilépni ebből a helyzetből, és ez mindenkinek a felelőssége.


Fidesz: sikerült újraindítani a gazdaságot


Bánki Erik (Fidesz) kifejtette: tavaly sikeresen indították újra a magyar gazdaságot, sikerült megvédeni a munkahelyeket, és a munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent.

A kormány betartotta azt az ígéretét, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt - közölte.

Elmondta: a kormány olyan adócsökkentésekről döntött, amelyek a munkahelyek biztonságát erősítik. Válság idején nem megszorításokra van szükség, és a kormány ennek szellemében dolgozta ki az intézkedéseit - magyarázta. Hozzátette: a kormány számos eszközzel ösztönzi a beruházásokat.

Arról is beszélt, hogy az ellenzék a járvány idején akadályozta a védekezést, korábbi kormányzása idején pedig nehéz helyzetbe hozta az egészségügyet.


DK: a kormány ellenőrzés nélkül költhette a gazdaság-újraindítási alapot


Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: a zárszámadás nem alkalmas a vitára, mivel szerinte Magyarországnak 2021-ben költségvetése sem volt.

Úgy vélte: a kormány ellenőrzés nélkül költhette el a gazdaság-újraindítási alapban rendelkezésre álló - és jelentősen megnövelt - 3500 milliárd forintot.

Sorolta az általa kifogásolt költéseket, például a stadionépítésekre szánt forrásokat, vagy azt, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület is részesült támogatásban az autóparkja megújításához. Úgy fogalmazott, a kormány nem vállalta a költségvetésbe beleírva, hogy "tovább tömi" az egyházakat.

Eközben Budapesten semmilyen beruházás nem valósult meg az alapból - sérelmezte -, a kormány nem járult hozzá a főváros és a kerületek védekezéséhez sem a pandémia alatt.

Kijelentette: az alapot feneketlen pénzeszsákként kezelte a kormány, hogy módja legyen politikai vagy személyes alapon forrásokat juttatni azoknak, akiknek akart, ellenőrzés nélkül.


DK: nincs nyoma a korábbi "pénzesőnek"


Varju László (DK) szerint a gazdaság túlnövekedését sikerült odáig "pörgetni", hogy az jelentősen hozzájárult az infláció növekedéséhez.

A helyhatóságok önállósága sem állt helyre, így azok meg voltak fosztva a közszolgálati funkcióktól, de tulajdont is elvontak tőlük. Elfogadhatatlannak ítélte a számukra kialakított finanszírozási modellt, ami se nem demokratikus, se nem hatékony.

Cáfolta, az Állami Számvevőszék elnökének állítását arról, hogy sikeres lenne a kormány gazdaságpolitikája, szerinte erről az embereket kellene megkérdezni.

Kifogásolta, hogy egyes alapítványok nem kapják meg a nekik felajánlott adóegyszázalékokat.

Kijelentette azt is, hogy az emberek nem lelik nyomát, mire fordítódott az a "pénzeső", ami 2010 és 2019 között volt tapasztalható.



Párbeszéd: a kormány 2021-ben már a választásokra kampányolt



Mellár Tamás (Párbeszéd) cáfolta Banai Péter Benő kijelentését, hogy nem volt túlfűtött a gazdaság 2021-ben. Ugyanakkor a képviselő szerint a kormány nem akarta tudomásul ezt, mert már "ráfordult a választásokra".

Az államtitkár állítására, hogy 2021-ben is emelkedett az energia ára, úgy reagált, ez is igazolja a kormányzati propaganda valótlanságát, hogy a brüsszeli szankciók okozzák a drasztikus energiaáremelkedést.

Arra, hogy Banai Péter Benő szerint nem volt jelentősége a korai költségvetés-összeállításnak azt felelte, ez ugyan nem igaz, de örömmel konstatálja, hogy a kormány tanult a hibából, és a 2023-as év költségvetését a tervezett őszi időpont helyett csak a jövő év elején módosítja.

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének felszólalására reagálva azt mondta, nem igaz, hogy az ÁSZ-nak csak és kizárólag az a feladata, hogy az adatok hitelességét vizsgálja, emellett a költések valószerűségét, megalapozottságát és az előirányzatok realitását is vizsgálnia kell.