TV műsor

OGY - Krónika 7. rész (energetika, közszolgáltatás)

Belföld, 2021.04.28

Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán délután.



Energetikai és közszolgáltatási témájú törvények módosítása


A több energetikai és közszolgáltatási témájú törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat vitájában Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta: a bányászatról szóló módosítás célja a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások által nemzetgazdasági szinten képviselt kiemelkedő érték megőrzése, és a szükségtelen kútfelszámolások elkerülése.

Hozzátette: a kormány célja az, hogy tájrendezés nélküli eredeti állapot szerint megőrizze a megfelelő műszaki és biztonsági állapotú bányászati mélyfúrásokat, mert csak így biztosítható, hogy ezek a jövőben felmerülő igény esetén felhasználhatóak legyenek.

Közölte: a villamos energiáról és földgázellátásról szóló törvények módosítása az ügyféligények és a járványhelyzet tapasztalatai alapján jelentősen bővíti az elektronikus ügyintézés lehetőségét, emellett informatikai fejlesztéseket is tartalmaz.

Kitért arra is: a módosítások értelmében az egyházi, vallási közösségek tulajdonában álló ingatlanokban lakó, az egyház alkalmazásában álló személyek is lakossági fogyasztónak számítanak majd.


Fidesz: csökkent Magyarország kitettsége az energiaellátásban


Barcza Attila (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában a bányászati mélyfúrásoknál az értékmegőrzést, az energiaszolgáltatóknál az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővülését üdvözölte.

Azt mondta: az energiaellátás stabilitása érdekében a kormány elvégezte azokat a beruházásokat és megkötötte azokat a megállapodásokat, amelyek alapján Magyarország gázellátása hosszú távon biztosított, és a korábbiakhoz képest csökkent a kitettség. A hét szomszédos országból már hatnak van Magyarországgal gázvezeték-összeköttetése, emellett a keleti és nyugati vállalatokkal is korrekt, bizalomra épülő a kapcsolat - hangsúlyozta.


Jobbik: a víziközmű adót visszaforgathatnák a szolgáltatók a működésre


Balczó Zoltán (Jobbik) érthetőnek nevezte az egyházi ingatlanok lakóira vonatkozó módosítást.

Azt mondta: a víziközmű-vezeték adójáról szóló szabályozás módosítása során a helyzetre az adna megoldást, ha a teljes ágazat mentesülne a közműadó megfizetése alól akár úgy, hogy a befizetendő adót ellenőrzött módon kizárólag működtetési költségekre visszaforgathatják a szolgáltatók. Így béremelésekre, karbantartásokra és felújításokra is fordítható - tette hozzá.


A KDNP támogatja a javaslatot


Juhász Hajnalka (KDNP) az energiaszektorban végbement változások miatt látja szükségesnek a módosításokat.

Egyértelművé válik - mondta -, hogy az egyházi személyek minden esetben jogosultak ingatlanaikon a lakossági besorolásra a víz-, a gáz- és a villamosenergia- szolgáltatásban.

Kiemelte a közművezetékek adójáról szóló törvény módosítását, amely a földgáz-villamosenergia ágazatban az adófizetési kötelezettséget igazságosabbá tenné úgy, hogy a befolyó államháztartási bevételek mértéke nem változik.


MSZP: "lobbiszagú" módosítások


Molnár Gyula (MSZP) úgy fogalmazott: néhány módosítást "lobbiszagúnak" érez, amelyek bizonyos érdekcsoportoknak könnyebb helyzetet teremtenek. A bányászati törvény szerinte gyakorlatilag megszünteti a bányavállalkozók tájrendezési kötelezettségét.

Méltatlannak nevezte azt, hogy valaki a vízhez, a gázhoz vagy a villanyhoz nem fér hozzá. Ezért az MSZP szerint a törvénymódosítás során foglalkozni kellene azzal, hogy egy havi minimum mennyiség a vízből a gázból és a villanyból is minimális áron legyen elérhető a szociálisan rászorulók számára.


DK: nehéz helyzetbe hozták a víziközmű-szolgáltatókat


Varju László (DK) a víziközmű-hálózat kapcsán megjegyezte: a centralizálás mellett a kormány a szolgáltatókat olyan helyzetbe hozta, hogy sem béremelésre, sem a hálózat karbantartására nincs pénzük.

A víziközmű-cégek helyzetén érdemben kell segíteni, mert a kormány a nagy távolságban levő, nagy hálózattal rendelkező szereplőket hozta nehéz helyzetbe. A karbantartási munkákra jelentős EU forrásból lehetne támogatást biztosítani - emelte ki.


LMP: gond van a rekultivációval, rengeteg pénz hiányzik a vízközmű-ágazatból


Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka úgy vélekedett, az egykori kitermelések helyének rekultivációját a kormány próbálja "tologatni, halogatni", még a rendelkezésre álló forrásokat sem használják fel erre a célra.

Az ellenzéki képviselő szerint a vízközmű-adót évekkel ezelőtt el kellett volna törölni, segítséget nyújtva az összeomlás szélére sodródott ágazatnak.

Hozzátette, szakmai becslések szerint 1500 és 3000 milliárd forint közötti összeg hiányzik a karbantartás forrásaiból, és nem látható, miként akarja orvosolni a kormány ezt a problémát.


Képviselői felszólalások


Varga-Damm Andrea (független) kifogásolta, hogy határidő nélkül lehetne tájrendezés mellőzésével fenntartani azokat a kitermelőhelyeket, amelyek a jövőben a hasznosítás lehetőségével kecsegtetnek. Szerinte motiválni kellene a tulajdonosokat és a kormányzatot a folyamatos párbeszédre e kérdésben, hogy ne maradhasson évtizedekre nyitott kérdés, folytatják-e egy adott terület művelését.

Jelezte: a javaslatot nem fogja megszavazni, mert szerinte abban csapdák vannak és részben lobbiérdekeket szolgál.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt vetette fel, ki állja az abból fakadó költségeket, ha egy területet tájrendezés nélkül, eredeti állapotában tartanak meg e jogszabály alapján. Egyben parlamenti vitanapot javasolt a nukleáris energia felhasználásának hazai jövőjéről.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!