Párbeszéd: hogy gondolja a kormány a keresztények védelmét Szíriában?


Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a török hadsereg háborút indított a Szíriában élő kurdok ellen. Utóbbiak szerint etnikai tisztogatás zajlik - mutatott rá.

Beszámolt arról, hogy bár az unió elítélő nyilatkozatot adott ki, azt Magyarország blokkolta. A kormány nyíltan helyesli Törökország háborúját - kifogásolta.

Hogy gondolják így a keresztények védelmét? Miért támogatja a kormány a beavatkozást? - kérdezte.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára kijelentette: a kormány semmilyen nemzeti kisebbség ellen folytatott háborút nem támogat, ahogy a keresztény közösségek ellenit sem. Leszögezte: a beavatkozás nem a kurd nép ellen irányul, Ankara kiváló kapcsolatot ápol az iraki kurd vezetéssel.

A hadművelet egy olyan szervezet ellen irányul, amely 1984 óta követ el terrorcselekményeket törökök és kurdok ellen is. Érthetőnek ítélte, ha Törökország szeretné megvédeni az egyszerű török embereket.

Kijelentette: ismerik azokat az amerikai szervezetek véleményét, akik szerint a beavatkozás keresztények ellen irányul. Felidézte azonban olyanok véleményét is, akik a térségben élnek, és arra kérték a nemzetközi sajtót, ne adjanak teret a félrevezető híreknek.

Burány Sándor nem fogadta el a választ, a Ház viszont igen: 106 igen szavazattal, 35 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett.


Fidesz: a kormány elkötelezett a települések életminőségének javítása mellett


Salacz László (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány kilenc éve úgy döntött, nem hagyja csődbe jutni a településeket. Korábban az önkormányzatok forrásai még a legalapvetőbb feladatokra sem voltak elegendők, és mivel 2010-re tarthatatlanná vált a helyzet, a kormány úgy határozott: meg kell menteni a csőd közeli helyzetbe jutott önkormányzatokat - idézte fel. Hozzátette: az adósságok átvállalásával befejeződött a balliberális kormányok által hátrahagyott romok eltakarítása.

Megjegyezte: az elmúlt években milliárdok áramlottak a településekre, sosem látott fejlesztések indultak.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában közölte: a kormány folytatja a településfejlesztések támogatását, minden olyan településvezetővel együttműködnek, aki a települése érdekében kíván dolgozni. Mivel az adósságcsapdában az előrelépés lehetőségei bezárultak, a kormány átvállalta a települések adósságát, újragondolta a hatásköröket, hogy tiszta lappal indulhassanak az önkormányzatok - közölte.

Salacz László elfogadta az államtitkár válaszát.


Jobbik: anyagilag és erkölcsileg megbecsült pedagógusok kellenek



Ander Balázs (Jobbik) felidézett egy közelmúltban nyilvánosságra került videót, amelyen diákok lökdösnek egy tanárt. Sok pedagógus retteghet a senkit és semmit nem tisztelő diákoktól, szülőktől, és nem számíthatnak segítségre, mert a tankerületnek csak az számít, hogy papíron minden rendben legyen, a feljebbvalók mindennek meg legyenek elégedve - mondta.

Úgy látja, óriási csőd a hazai szakképzés átalakítása, irtózatos bajok vannak a közoktatásban. A gyökerénél kell kezelni a problémát, ehhez pedig anyagilag és erkölcsileg megbecsült pedagógusokra van szükség - vélekedett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: a büntető-törvénykönyvet azért is módosították, hogy útját állják annak, hogy erőszakkal támadjanak pedagógusokra. Ma már nem mindennaposak ezek az esetek - mondta.

Hozzátette: nem járnak elöl személyes példamutatásban az ellenzéki képviselők, hiszen az Országgyűlésben tanúsított viselkedésükkel, akcióikkal rossz példát mutatnak.

Ander Balázs szerint az államtitkár válasza és a valóság között szakadék tátong, ezért azt nem fogadta el.

A képviselők viszont 105 igen szavazattal - 29 nem ellenében és 1 tartózkodással - elfogadták azt.


A KDNP az úthálózat fejlesztéséről


Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány komoly gazdaságpolitikai döntéseket hozott, fontos stratégiai terveket készített elő és hajtott végre. A gazdasági fejlődés az út és vasúthálózat bővítését tette lehetővé, egyúttal a menetidő rövidülését eredményezte. Megjegyezte: 2024-ig a közúti és vasúthálózat bővítésére mintegy 5000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai és uniós forrásokból. Cél, hogy könnyen elérhető legyen a gyorsforgalmi hálózat és a megyei jogú városok közlekedési rendszerét vasúttal összekössék.

Azt kérdezte, milyen fejlesztésekre, bővítésekre lesz lehetőség a következő években?

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a balliberális kormányok korszerűtlen és elhanyagolt út- és vasúthálózatot hagytak maguk után. A kormány kiemelt feladatának tekint a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások színvonalának javítását. Ez nemzeti érdek - rögzítette. Célként jelölte meg, hogy valamennyi, megyei jogú várost magas szolgáltatási szintű útvonalon lehessen elérni, illetve, hogy az autópályák az országhatárig érjenek, valamint, hogy az ország bármely részéből 30 percen belül négysávos útszakasz elérhető legyen. A jövőben egyebek között Eger, Kaposvár, Sopron, Szolnok és Zalaegerszeg esetében is elkészülhet a közúti beruházás - jelezte.

A képviselő a választ elfogadta.