TV műsor

OGY - Krónika 7. rész (ombudsman, számvevőszék)

Belföld, 2021.06.08

Az ombudsmani hivatal, majd az Állami Számvevőszék tavalyi évi beszámolójának megvitatásával folytatta munkáját kedden délután az országgyűlés.



DK: nem mindegy, ki hova születik


A DK vezérszónoka, Bősz Anett - elismerve a hivatal jó működését - arról beszélt: nem sikeres ma Magyarországon az alapvető emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elveinek gyakorlatba átültetése.

Példaként hozta fel, hogy számos olyan régió van, ahol nem férnek hozzá a lakosok a tiszta levegőhöz, vízhez, és nem mindegy, hogy valaki milyen anyagi körülmények közé születik.

A kórházi ágyak koronavírus-járvány alatti kiürítése kapcsán arról beszélt: sok esetben olyan helyeket szabadítottak fel, amelyeket nem lett volna szabad kiüríteni.

Hangot adott azon álláspontjának, hogy "nyugodtan határozottabban szembe mehetett volna a kormánnyal" e kérdésben az ombudsman. Ugyanakkor fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az ombudsman kiállt a szülő nők jogai mellett a járvány idején.

Bősz Anett bírálta az ombudsmani vizsgálatok tempóját, mondván, a Mátrai Erőművel vagy a gyöngyöspatai szegregáció miatt megítélt kártérítést követő "kormányzati hangulatkeltéssel" kapcsolatban indult vizsgálat eredményei évek után sem láttak még napvilágot.

Egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos volna minél szélesebb körben tudatosítani a polgárokban a jogaikat és azt is, hogy ezeket kötelességek is társulnak, felvetve, hogy az iskolaőrség intézménye éppen ezzel ellentétes irányba hat.


Nemzetiségi képviselő: köszönet a színvonalas munkáért


Ritter Imre német képviselő köszönetét fejezte ki az ombudsmannak, amiért teljes mértékben lehetőséget biztosít nemzetiségi ügyekben illetékes helyettesének az eljárásra, az önálló fellépésre.

Örömének adott hangot, hogy sikerült előre lépni a hivatal tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában, az ott dolgozók megbecsülésében, hangsúlyozva, hogy nagyon bonyolult, összetett szakterülettel foglalkoznak.


Ombudsman: a világ egyik legerősebb alapjogvédelmi intézménye lettünk


Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta, tavaly volt 25 éves az ombudsmani típusú intézmény, és "mára Európa, sőt a világ egyik legerősebb állami alapjogvédelmi intézménye jött létre Magyarországon".

Hozzátette: ez a büszkeség mellett felelősségre is okot ad, megemlítve, hogy az elmúlt két évben nagyon szélesre szabták az intézmény hatáskörét.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálásával kapcsolatos aggályokra úgy reagált: a beolvasztás után egy fillérrel sem fordít kevesebbet a költségvetés ezekre a feladatokra, mint korábban, a területen pedig nincsen létszámhiány, a legmagasabb szakmai színvonalon foglalkoznak e kérdésekkel.

Kozma Ákos elmondta: a Mátrai Erőmű ügyében folytatott vizsgálat az adatszolgáltatás csúszása miatt nem zárulhatott még le, míg a gyöngyöspatai ügyben utóvizsgálat zajlik, reméli, hogy még az idén írásos jelentéssel zárhatják a vizsgálatot.


Állami Számvevőszék


ÁSZ-elnök: előnyt kovácsoltunk a nehézségekből


Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2020. évi szakmai tevékenységéről az intézmény működéséről szóló beszámoló, valamint az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában Domokos László, az ÁSZ elnöke a rugalmas reagálás, a digitalizáció, a dinamikus hatásnövekedés, a tanácsadás és a tudásmegosztás fogalmaival jellemezte az intézmény tavalyi évét.

Kiemelte: a nehézségből előnyt kovácsolt, a járvány idején is fejlesztette a közpénzügyeket az Állami Számvevőszék. Elmondta: 2020-ban 1534 szervezet vizsgált az ÁSZ, az ellenőrzött szervezetek száma 2021-ben pedig várhatóan eléri majd az évi 9000-et.

Domokos László megjegyezte: a számvevőszék képessé vált akár több ezer szervezet egyidejű ellenőrzésére,
amivel közel három évtizedes elvárásnak feleltek meg, majd arról beszélt, hogy különösen nagy jelentősége van a járvány idején a szabálykövetésnek és a rendezettségnek.

A számvevőszék elnöke megemlítette, az ÁSZ feladata garantőr szervezetként nem a hibakeresés, hanem a pozitív változások elindítása, vagyis nem büntet és nem bírságol, ugyanakkor a vagyonmegóvási intézkedés révén van eszköze a jogszerű magatartás előmozdítására.

Kitért arra is: tavaly összesen 30 elemzés készült a számvevőszéknél; ezekben olyan fontos témákat dolgoztak fel, mint a költségvetés fenntarthatósága, a magyar gazdaság kifehérítése, a digitális kereskedelem adózási kérdései, az államadósság-kezelés, vagy a magyar lakosság pénzügyi biztonsága.

Működésük tavalyi fókuszterületei között említette a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzését, az államháztartás számviteli rendjének betartását.

Hozzátette: a számvevőszék a 2020-ban kiadott 217 jelentésből 53 esetben rögzített az általa ellenőrzött szervezetek teljesítményére vonatkozóan értékeléseket.

Megemlítette: a számvevőszék 2020-ban is kiemelt hangsúlyt helyezett az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére, valamint a magyar közszféra korrupció elleni védettségét biztosító integritáskontrollok kiépítettségének felmérésére.

A korrupció megelőzésének egyik speciális területeként beszélt a politikai pártok gazdálkodására, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének értékeléséről, jelezve, idén várhatóan minden költségvetési támogatásban részesülő párt gazdálkodásáról készít jelentést a számvevőszék.

Meggyőződésem, hogy a 2020-as év eredményei, illetve a fejlesztéseink irányai is azt igazolják, hogy az Állami Számvevőszék - az Országgyűlés által 2011-ben megerősített törvényi környezetben - 2020-ben is nagy hatékonysággal és eredményesen látta el a közpénzek és a közvagyon ellenőrzésével kapcsolatos feladatait - fogalmazott az ÁSZ elnöke.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!