OGY - Krónika 7. rész (pénzügyi közvetítő rendszer)

Belföld, 2024.03.19

A pénzügyi ágazat digitális működési ellenállóképességét erősítené a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása, amelynek vitája kedden kezdődött az Országgyűlésben.



Kormány: a javaslat hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez


A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a törvényjavaslat - elfogadása esetén - hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a pénzügyi szektor erősödéséhez.

Elmondta, a változtatás erősítené a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciáját, azaz ellenállóképességét. Kifejtette, a szabályozás csökkentené a pénzügyi rendszerben keletkező zavar és instabilitás kockázatát, enyhítené az adminisztratív terheket és javítaná "a felvigyázási eredményességet", valamint erősítené a fogyasztók és befektetők védelmét.

Észszerűsödik az információs és kommunikációs technológiai biztonsági események bejelentése, ezáltal teljes mértékben hozzáférhetővé válnak a pénzügyi felügyeletek számára a biztonsági eseménnyel kapcsolatos információk - részletezte.

Rámutatott arra is, hogy a szabályozás intézményi alapú, azaz nem tevékenységekre, hanem az intézményekre és azok súlyára koncentrál.

Fónagy János a törvényjavaslat másik kiemelten fontos részének nevezte a zöldkötvényekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel a szintén jogharmonizációs célú módosítással elő kívánják segíteni a minőségi zöldkötvények piacának továbbfejlődését - mondta, jelezve, a megfelelő felügyeleti és vizsgálati, valamint szankcionálási hatásköröket a tőkepiaci, illetve a jegybanktörvény módosításával teremtik meg.

Kitért arra is, hogy az előterjesztés tartalmaz kisebb jogharmonizációs célú módosításokat a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás területén is.


A Fidesz támogatja a javaslatot


Szeberényi Gyula, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a javaslat elsődleges célja az uniós pénzügyi ágazathoz tartozó szervezetek digitális ellenállóképességének erősítése, az erről szóló európai uniós rendeletek átültetése a magyar jogba. Hozzátette: az európai zöldkötvényrendelet célja pedig az, hogy egy olyan közös szabályozási keretet hozzon létre, amely elősegíti a minőségi zöldkötvények piacának további fejlődését, és hozzájárul a tőkepiaci unióhoz. Az európai zöldkötvény megkönnyíti a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását, azok összehasonlíthatóságát, így növelve a zöld befektetések iránti bizalmat - ismertette.


DK: az Eximbankot és a Magyar Fejlesztési Bankot kivenné a kormány a javaslat hatálya alól


Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka azt kifogásolta, hogy a kormány előterjesztése az Eximbankot és a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) kivenné a tárgyalt uniós rendelet hatálya alól.

Semjén Zsolt kormányfőhelyettes benyújtóként és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat előadójaként furcsa módon úgy gondolta, hogy jó ötlet, ha a kiberfenyegetések megelőzéséről és enyhítéséről szóló uniós rendelet nem vonatkozik arra a két pénzintézetre, amelyek eddig is tele voltak gyanús ügyekkel - fogalmazott.

Arra hivatkozott: a Magyar Fejlesztési Bank 2021-ben, a krízis tőkeprogramjának két fordulójában összesen 200 milliárd forint sorsáról döntött úgy, hogy nem lehetett tudni, ki a négy nyertes, majd 2023-ban megfigyelési és elemzési feladatok elvégzésére írt ki közbeszerzési eljárást, de már a kiírás pillanatában gyanús volt, hogy ez olyan feltételeket tartalmaz, amelyeknek vélhetően csak kevesen tudnak megfelelni. Az Eximbankot pedig "házi pénztárként használják kormányközeli üzletemberek" - tette hozzá Dávid Ferenc.

Szerinte talán az lehet a háttérben, hogy így kevésbé lennének védettek az Eximbankhoz és az MFB-hez kapcsolódó informatikai rendszerek, "és így akár az orosz hírszerzés is szabadabban és észrevétlenül tudna ki és bejárni" a két bank informatikai rendszerébe. Úgy értékelt: ez nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ami miatt a DK nem tudja támogatni a javaslatot.


KDNP: a javaslat növeli a pénzügyi rendszer biztonságát


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka a DK-s felszólalásra reagálva azt mondta: a javaslat jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséről szól, azonban erre a DK nemet mond.

Hangsúlyozta: az uniós rendelet célja, hogy a pénzügyi ágazat digitális ellenállóképességét erősítse, csökkentse a pénzügyi rendszerben keletkező zavarok és instabilitás kockázatát, enyhítse az adminisztratív terheket, növelje a pénzügyi rendszer biztonságát, valamint a fogyasztók és a befektetők védelmét.

Fontos, hogy a globális pénzügyi világban - ami számos veszéllyel, adathalászokkal, profi csalókkal van tele - a magyar emberek is minél biztonságosabb pénzügyi közvetítő rendszert és fizetési megoldásokat használhassanak, amennyiben úgy döntenek, hogy nem készpénzzel fizetnek - mondta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!