Fidesz: a gazdaság újraindítása a cél


Szűcs Lajos (Fidesz) kiemelte: a kormány célja, hogy a költségvetés módosításával és a jövő évi büdzsével is a gazdaság mielőbb újraindulhasson. Örömteli, hogy a baloldali kormányok időszakával ellentétben a válságkezelés most nem az elvonásokról, hanem a támogatásokról szól - fogalmazott.

Kifejtette: a járvány mindenki életét befolyásolja, meg kell tanulni folyamatosan alkalmazkodni ehhez az új kihíváshoz. Egyszerre kell helytállni az életek megmentésében, mérsékelni a gazdasági károkat, tervezni a gazdaság újraindítását, valamint lebonyolítani az oltási programot is, amely az egyetlen megoldás a mostani helyzetre - sorolta.

Közölte: e sokrétű feladatok miatt kérte a kormány a parlamenttől a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mert ennek hiányában nehezebb lenne a védekezés. A mostani javaslat arra irányul, hogy az elmúlt időben alkotott rendeleteket beépítsék a költségvetési törvénybe, mert a veszélyhelyzet megszűnésével a most született rendeletek hatályukat veszítenék - magyarázta. Hozzátette: a javaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot.


Jobbik: túl korán nyújtották be a költségvetést


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy amikor a kormány letette a költségvetés tervét, még nem voltak láthatók azok a számok és folyamatok, amelyek most az emberek életét befolyásolják. A mostani módosítás azt bizonyítja, hogy eddig nem találkozott a valósággal a büdzsé - mondta.

Úgy vélte, a kormány nem pótolja eléggé a kieső béreket, és más országok jobban segítik az embereket.

Közölte: a kormány gazdaságpolitikája nem tűnik patriótának, inkább egy multiknak behódoló gazdaságfilozófiát mutat.

A képviselő kifogásolta, hogy a kormánypártok még mindig a 2010 előtti időszakhoz hasonlítják a mostani helyzetet.


KDNP: a járvány teszi indokolttá a korrekciót


Hargitai János (KDNP) hangsúlyozta: az Orbán-kormányokra a kiszámítható, szigorú költségvetési politika volt jellemző, ezért ez most nem egy megszokott helyzet. Nem azért módosítják a büdzsét, mert elhibázottan terveztek korábban, hanem mert egy olyan járvány következett be, amely indokolttá tette a korrekciót - magyarázta.

Megjegyezte: a szocialista kormányok korábban nem teljesítették a költségvetés főszámait, mert azok a kormányok soha nem vették komolyan a saját költségvetésüket.

Elmondta: a költségvetés számait korábbi tudásuk szerint reálisnak látták, de most módosításra van szükség. A módosítás a kormány intézkedéseinek átvezetéséről szól - tette hozzá.

Kijelentette: a kormány a válságkezeléssel kapcsolatban is sok olyan intézkedést hozott, amelyek a családokat jobb helyzetbe hozták.


Az MSZP több aggályt is megfogalmazott



Mesterházy Attila (MSZP) több aggasztó dolgot is megfogalmazott az idei költségvetés módosítása kapcsán. Elképesztő mértékűnek nevezte a költségvetési hiány emelkedését, a GDP-arányos hiánycél ugyanis 2,9 százalékról 7,5 százalékra nő.

Ugyancsak aggasztónak tartotta, hogy a kormánynak 4,8-ről 4,3 százalékra kellett korrigálnia a növekedés mértékét, mert optimistán "lőtte be".

Elmondta, a tavalyi rekordmértékű, a GDP-hez viszonyítva 81,2 százalékos államadósság óvatosan, 79,9 százalékra csökkenne, de ez a kormány szerint nem jelent adósságspirált. Bár korábban, amikor nőtt az államadósság, akkor azt mondták, adósságspirálba került az ország - jegyezte meg.

Hozzátette: december végére 40 ezer milliárd forint lesz az államadósság.

Rámutatott arra is, hogy tartósan 360 forint feletti euróárfolyammal kell számolni. Aggályosnak nevezte azt is, hogy 3 százalékról 3,6 százalékra emelték az infláció várható mértékét.

Az ellenzéki politikus felsorolta azt is, szerinte mi hiányzik a költségvetésből. Nem jut több a szociális támogatásokra, a többi között az ápolási díjra, az álláskeresési támogatásra, a gyesre, de nem kapnak többletet az alacsony nyugdíjból élők sem. Kitért arra is, hogy a kormány a választási év előtt ellehetetleníti az önkormányzatokat.

Kifogásolta, hogy a kormány rendkívül sok presztízsberuzásra költ, amelyeknek a koronavírus-járvány közepén semmilyen haszna nincs.

Az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel (RRF) kapcsolatban azt firtatta, ha a Kínai Kommunista Párttól, vagy Oroszországtól vesz fel Magyarország hitelt, akkor nem kerül adósságcsapdába, de ha az EU-tól vesz fel hitelt, akkor abba kerül.



DK: a kormány rosszul kezeli a válságot



Varju László (DK) úgy értékelte, a kormány rosszul kezeli a koronavírus-járvány okozta válságot társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt; tavaly is túlköltekezett és most is arra készül.

Szerinte a kormány azoktól a beruházásoktól várja a fellendülést, amelyet a lojális tulajdonosi kör valósít meg. Ezzel egy probléma van: az emberek kárára történik, 26 ezernél is több ember kárára; csak az emberekkel nem foglalkoznak a nagy válságkezelésben - hangoztatta.

Megmagyarázhatatlannak nevezte a tavaly decemberi költekezés. Csak a barátoknak segített a kormány - tette hozzá.

A képviselő átláthatatlannak is tartotta a költekezést, szerinte a kormány arra törekszik, hogy az Országgyűlés ellenőrző szerepe csökkenjen.

Varju László szerint teljesen értelmetlen volt az, hogy már tavaly nyáron elfogadták a 2021-es költségvetést, az így csökkentette a kiszámíthatóságot.

Felhívta arra a figyelmet, hogy a kormány uniós forrásból akarja fedezni az orvosbéremelést, miközben tavaly úgy dobott ki 300 milliárd forintot lélegeztetőgépekre, hogy arra semmi szükség nem volt.

Azt is firtatta, miért éppen 7,5 százalékra emelik a hiánycélt.