TV műsor

OGY - Krónika 8. rész (civil szervezetek)

Belföld, 2021.04.29

Az ellenzéki pártok továbbra is a civil szervezetek elleni lépésnek tartják a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet csütörtökön este vitatott meg az Országgyűlés.



Jobbik: az ÁSZ a Fidesz politikai ökle



Gyüre Csaba (Jobbik) szerint egyetlen paragrafus jó a törvényjavaslatban, hogy hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es törvény.

Felháborítónak nevezte, hogy az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) jelölik ki a civil szervezetek ellenőrzésére. Közölte, ellentmondásos, hogy az alaptörvény szerint az ÁSZ az állami pénzek mozgását ellenőrzi, a jövőben viszont a civil szféra pénzügyeit is fogja.

Úgy fogalmazott, az ÁSZ sok esetben nem más, mint a Fidesz-KDNP "politikai ökle", arra használják, hogy a kormány politikai érdekeit érvényesítse, "kikészítse a kormány politikai ellenfeleit". Hozzátette: majd az alapítványokkal, egyesületekkel szemben is lehet alkalmazni azokat a retorziókat, amelyeket eddig csak a politikai pártokkal szemben alkalmaztak. A jogállamiság megcsúfolása és alaptörvény-ellenes, hogy az ÁSZ jelentése miatt nem lehet bírósági felülvizsgálatot kérni.



KDNP: mindenkitől átláthatóságot várunk el



Nacsa Lőrinc (KDNP) azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy "pár tucat politikai aktivista szervezet, meg egy pár tucat emberi jogi fundamentalista szervezet érdekében beszélnek". Felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ eddig is ellenőrizhette azokat a szervezeteket, amelyek állami forrásokat kaptak. Szerinte a Jobbik azért támadja a számvevőszéket, mert nem átláthatóan gazdálkodik. A Jobbiknak baja van az átláthatósággal - hangoztatta.

A kormánypárti politikus örömtelinek nevezte, hogy Magyarországon 2010 óta háromszorosára, 370 milliárd forintra nőtt az az összeg, amelyet a 61 ezer civil szervezet megkap különböző alapokból. A valódi, létező és a magyar emberekért tevékenykedő civil szervezetek Magyarországon szabadon működhetnek, de a külföldi spekulánsok által pénzelt, valódi társadalmi beágyazottsággal nem rendelkező álcivil politikai akciócsoportoktól ugyanolyan transzparenciát várnak el, mint mindenkitől - közölte.



MSZP: az eszközök változtak, a célok nem



Kunhalmi Ágnes (MSZP) úgy értékelte, hogy bár hatályon kívül helyezik a civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvényt, de nem orvosolják a kárt. Mindez nem teszi meg nem történtté azt a négyévnyi vádaskodást, azt a gyűlöletet a civil szervezetekkel szemben, amit a kormány ezzel a törvénnyel teremtett politikai haszonszerzés céljából - mondta.

Szerinte az új törvényjavaslat alapján sem az átláthatóság a fontos. Szerinte az ÁSZ nem pártatlan, a szervezetet a kormány a pártállami rendszer szolgálólányává tette.

Kitért arra, hogy az ügyészségnek eddig is megvolt a lehetősége a civil szervezetek törvényességi ellenőrzésére. Alaptörvényellenesnek is nevezte a javaslatot, mivel az ÁSZ csak az állami vagyonnal kapcsolatos feladatokat végezhet. Közölte, a törvényjavaslat hatálya alá tartozó civil szervezetek gyakorlatilag a pártokkal azonos kategóriába kerülnek.

Úgy összegzett, a kormány a civil szervezetek megbélyegzésére és ellehetetlenítésére akarja használni az ÁSZ-t. A javaslat bizonyítja, hogy a kormány az Európai Bíróság ítéletét csak formálisan veszi figyelembe, eszközeit megváltoztatja, de céljait nem.



DK: ugyanaz a kormány célja, csak módszert változtatott


Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a törvényjavaslattal "az egyik rosszból belépünk a másik rosszba". Közölte, nem igaz, hogy nem átlátható a civil szervezetek működése, egy csomó előírás, jelentés, beszámoló létezik ma is, amelyek hozzáférhetőek és átláthatóvá teszik a civil világot. De a szervezetek a honlapjaikon még ennél is több gazdálkodási adatot megosztanak - jegyezte meg.

Elmondta, a számvevőszék az alaptörvény szerint a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodást ellenőrzi, a civil szervezeteknél az esetek többségében viszont egyik sincsen - magyarázta. A DK-s politikus is vitatta az számvevőszék függetlenségét és kifogásolta, hogy nem lehet peresíteni az ÁSZ-jelentést.

Sebián-Petrovszki László véleménye szerint ugyanaz a kormány célja, csak módszert változtatott, a javaslat alkalmas a civil szervezetek megrendszabályozására, hogy a kormány kordában tartsa a neki nem tetsző civil szervezeteket.



LMP: továbbra is politikai nyomást lehet gyakorolni a civilekre



Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, a kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy nem gyakorolhat nyomást a politikai uralma alá eddig nem hajtott civil szférára, ezért új ötlettel állt elő. Hangsúlyozta, a civil szféra egyik legfontosabb feladata, hogy a közéletet befolyásolja, megjelenítse a különböző társadalmi érdekeket. Nem elhajlás a közélet befolyásolása a civil szervezetek részéről - fogalmazott.

Abszurdnak nevezte azt, hogy mérlegfőösszeghez kötik azt, hogy egy szervezet képes-e befolyásolni a közéletet.

Közölte, a törvényjavaslat mögöttes célja: a civil szervezetek érezzék, hogy a kormány figyeli, kitől mekkora támogatást kapnak, anélkül, hogy leszűkítenék a megfigyeltek körét a külföldről érkező támogatásokat kapó szervezetekre. A javaslat továbbra is alkalmas arra, hogy az erős és független civil szférára politikai nyomást lehessen gyakorolni - mondta. Jelezte, a rosszindulatú külföldi befolyásoló tevékenység elleni küzdelem nem az ÁSZ, hanem az erre hívatott szolgálatok feladata.

Azt javasolta, hasznosabb lenne, ha a kormány a civil szféra működéséről terjesztene be tájékoztatót az Országgyűlésnek, szerinte ugyanis nagyon sok civil szervezet haldoklik.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!