Államtitkár: folyamatos a fejlődés


Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: 2010 óta mind kevesebb vagyonmozgásra kell illetéket fizetni, ezzel a változtatással pedig illetékmentessé válik a közeli hozzátartozók közötti vagyonmozgás.


Fidesz: újabb családbarát lépés


Novák Katalin, a Fidesz vezérszónoka a 2010-es családbarát fordulat újabb elemeként beszélt az intézkedésről, hangsúlyozva, annak központi eleme a szabadság, a szabad mozgástér biztosítása, ezért helyes, ha az állam kivonul a hozzátartozók közti vagyonmozgás ezen aspektusából.

Ide sorolta azt is, hogy a testvérek közötti vagyonmozgás illetékmentessé tételével felesleges kiadásoktól kímélik meg az érintetteket.



A Jobbik támogatja az indítványt


A családok - mint a társadalom és a nemzet alapjai - támogatásának fontosságát emelte ki Gyüre Csaba (Jobbik).

Arról beszélt: sértette a társadalom igazságérzetét az örökösödésre fizettetett illeték, ezért üdvözölnek minden könnyítést.



KDNP: a legfontosabb emberi kisközösség támogatása ez



Szintén a kormányzás családbarát fordulatát emelte ki Nacsa Lőrinc (KDNP), hangsúlyozva, hogy 2010 óta csökkennek "a legfontosabb emberi kisközösség" terhei, miközben emelkedik a támogatásuk.

Hangsúlyozta: a családbarátság megmutatkozik erkölcsi és anyagi támogatásban is, kiemelve, hogy utóbbi a koronavírus-válság idején sem csökkent.

Emlékeztetett arra: 2010-ben a kormányoldal egyik első lépése volt a egyenes ági öröklési adó eltörlése.



MSZP: rossz gyakorlatot szüntet meg a javaslat


Egy rossz gyakorlat megszüntetéseként beszélt a javaslatról Szakács László (MSZP), mondván, így közvetlenül, nem pedig a szülők közbeiktatásával hajthatóak végre illetékmentesen a családon belüli vagyonmozgások.

Hangsúlyozta: a családoknak napjainkban ennél sokkal nagyobb fejfájást okoz a munkanélküliség, a túlmunka, a magas áfa.

A frakció másik vezérszónoka, Mesterházy Attila a kormány "perverz családpolitikájáról" beszélt, amely abból indul ki, hogy a jólét majd "lecsorog" a rosszabb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportokig, egyben kifogásolta, hogy a tárgyalt javaslat a gazdagabb családoknak jelent nagy könnyebbséget.


DK: ebben a formában támogathatatlan a javaslat



Jelen formájában támogathatatlannak nevezte az előterjesztést Varju László, a DK vezérszónoka, aki egyebek mellett hiányolta az intézkedés hatástanulmányait.

Sürgette, hogy kerüljön értékhatár az előterjesztésbe, amely felett meg kell fizetni a 18 százalékos illetéket.

Felvetette: 50 vagy 100 millió forintnál húzhatnák meg azt a sávot, ameddig illetékmentes lehetne a vagyon átruházása.


Képviselői felszólalások


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a tipikus magyar élethelyzetek kezelését hiányolta a kormánytól, amely szerinte a leginkább rászoruló társadalmi csoportoknak nem ad kedvezményt. Az összes kedvezmény a felsőközéposztálytól felfelé csapódik le, azok maradnak ki, akiknek egy bérlakásra, egy megfizethető albérletre lenne szükségük - magyarázta.

Novák Katalin (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre már 2300 milliárd forint lesz családtámogatásra, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű. Szerinte a kormány nem tesz különbséget szegények és gazdagok között, anyagi helyzetüktől függetlenül minden fiatal pár igénybe veheti a babaváró támogatást, de ingyenes a gyermekétkezés és a tankönyvek is.

Szakács László (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány családpolitikája adókedvezményekre és hitelekre épül, amelyet nagyon sokan nem tudnak igénybe venni. Kitért arra is, hogy eddig is lehetett illetékmentesen ajándékozni testvérnek, csak nem egy, hanem két lépésben.

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy a szakértők a végiggondolt, átfogó családpolitikát hiányolják a kormánytól a mostani csapongó családpolitika helyett. Hozzátette: 1981 óta csökken a születések száma, és az eddigi lépések - bármennyit is költ rájuk a kormány - nem hozta meg a kívánt eredményt, nem történt trendforduló.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.



Zárszó



Az egyik előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) pici lépésnek nevezte a törvényjavaslatot, amely szerinte nem hoz drámai változást és az az átlagembereknek kedvez. Nem értett egyet azzal, hogy értékhatárt kellene szabni hozzá, mert az azt üzenné, hogy az állam másként kezeli az egyes testvéri kapcsolatokat. Úgy látta, eddig csak az tudta megkerülni az illetékfizetést, akinek volt pénze ügyvédre.

Beszélt arról is, hogy a kutatások szerint családi kapcsolatokban több gyermek születik és az abban élők várható élettartama is hosszabb. De ugyanúgy fontosak az élettársi kapcsolatokban született gyermekek is - jegyezte meg.

Úgy folytatta, ha valaki a családtámogatást teszi a politikája középpontjába, akkor fontos folyamatokat segít a társadalom egészében.

Szerinte nyilvánvalóan nem igaz az, hogy a kormány politikája a gazdagoknak kedvez. Példaként a rezsicsökkentést említette, amely szerinte nem a gazdagoknak kedvezett. Sőt annak révén a családok és a nyugdíjasok mentesültek egy havi rezsitől, tehát nem 13. havi nyugdíjnak nevezve adta vissza a Fidesz ezt a juttatást, hanem a rezsicsökkentésen keresztül - magyarázta.

Kósa Lajos szerint történt trendforduló a demográfiai adatokban: 2010-ig folyamatosan csökkent az általános termékenységi ráta, azóta picit emelkedett.