OGY - Krónika 8. rész (kérdések, bizottsági jelentések vitája)

Belföld, 2019.06.17

A szolnoki műtrágyagyárról, a szúnyoginvázióról, az antibiotikumokról, a lakás- és albérletárakról és a Magyar Falu programról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során. Ezután bizottsági jelentések vitáját tartotta a Ház.



Jobbik: mi lesz a szolnoki műtrágyagyár sorsa?


Csányi Tamás (Jobbik) azt kérdezte, hogy mi lesz a szolnoki műtrágyagyár sorsa. A politikus azt mondta, hogy tavaly novemberben a nyomozó hatóság az összes dolgozót kihallgatta, az üzemben azóta folyamatos a hatósági "vegzatúra".

A tulajdonos már a gyár bezárása mellett döntött - emlékeztetett.

Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy a gyár sorsa a tulajdonosok kezében van, nekik kell biztosítaniuk, hogy az üzem a jogszabályoknak megfelelően működjön. Hozzátette, a katasztrófavédelem és a Belügyminisztérium nem vizsgálja a tulajdonosi hátteret, a katasztrófavédelemnek az a dolga, hogy betartassa a szabályokat.


MSZP: hogyan lépnek fel a szúnyoginvázió ellen?


Molnár Gyula (MSZP) arról beszélt, hogy ez elmúlt időszakban rendkívüli problémát okozott a szúnyoginvázió.

Mik a tervek, mikorra lehet számítani a helyzet megváltozására - kérdezte. Arra is kíváncsi volt, hogy a kormány biztosít-e többletforrásokat a települési önkormányzatoknak a probléma megoldására.

Pogácsás Tibor azt válaszolta, hogy valóban érezhető a szúnyoginvázió. A gyérítés 2013 óta a katasztrófavédelem feladatai közé tartozik, a beavatkozást szakértők bevonásával végzik - hangsúlyozta. Az önkormányzatoknak van lehetőségük arra, hogy ők is végezzenek szúnyoggyérítést, de azt a hőségriadó miatt a múlt héten nem lehet végrehajtani - tette hozzá.


LMP: ki vizsgálja a gyógyszermaradványokat a vizekben?


Ungár Péter (LMP) azt mondta, hogy a kimutatható antibiotikumok és az egyéb gyógyszermaradványok mértéke alapján a Duna Európa legszennyezettebb folyójának számít.

Van-e olyan intézmény vagy felelős hatóság, ami vizsgálja a magyar vizeket, hogy nincs-e bennük túlzott mértékű gyógyszermaradvány - érdeklődött. Terveznek-e valamilyen intézkedést az antibiotikum és a gyógyszermaradványok miatt - tette fel újabb kérdést.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy Magyarországon nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerek és az ivóvíz ellenőrzésére. Azt is kiemelte, hogy a magyar ivóvízbázis 95 százaléka a felszín alatt található, ami szintén védettséget ad. Idén megkezdődik egy minden eddiginél szigorúbb, európai együttműködésben zajló vizsgálat a Dunán, a felmérés 51 vizsgálati pontjából kilenc Magyarországon lesz - hívta fel a figyelmet.


Párbeszéd: hogyan szabályozzák a lakás- és albérletárakat?


Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt kérdezte, hogy a kormány tervezi-e a lakás- és albérletárak szabályozását, illetve mit akarnak tenni az Airbnb lakások ügyében.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy az államnak csak minimális mozgástere van ezen a téren, mert nem sok beleszólása van abba, amikor magánszemélyek kötnek egymással szerződéseket.


Fidesz: milyenek a Magyar Falu program tapasztalatai?


Tilki Attila (Fidesz) azt kérdezte, hogy milyenek a Magyar Falu program pályázatának eddigi tapasztalatai.

Soltész Miklós államtitkár azt felelte, hogy tisztán magyar forrásokból 150 milliárd forintnyi támogatást tudtak nyújtani a kistelepüléseknek. Eddig 1216 önkormányzat és 949 egyházi közösség pályázott 18 milliárd forintra.
- tette hozzá.


Bizottsági jelentések vitája


Az ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló indítvány bizottsági javaslatának és összegző módosító javaslatának tárgyalásában Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár azt mondta: a javaslat célja a bürokráciacsökkentés, a módosító javaslatok pedig pontosító jellegűek, adatvédelmi garanciákat teremtenek.

A 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánító javaslat összegző módosító javaslatának vitájában Pánczél Károly (Fidesz), a nemzeti összetartozás bizottság elnöke úgy fogalmazott: azzal a gondolattal indították útjára az emlékévet, hogy nem gyászévet szeretnének hirdetni, de meg kell emlékezni azokról a Kárpát-medencei magyarokról, akik megszenvedték az ország megcsonkítását. Bencsik János (Jobbik) támogatásáról biztosította a javaslatot, fontosnak nevezve ugyanakkor, hogy Magyarország fogalmazza meg a saját "Trianon-narratíváját". Mesterházy Attila (MSZP) konszenzuskeresést sürgetett a témában, egyúttal téves politikai döntésnek nevezte a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazáskor képviselt MSZP-s álláspontot.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!