OGY - Krónika 9. rész (postaügy, online csalások)
Belföld, 2024.11.06
(MTI) - Postaügyi egyezményt kihirdető törvényjavaslat általános vitájával, majd az online csalások elleni további fellépésről szóló törvénymódosítás megtárgyalásával folytatta munkáját szerda délután az Országgyűlés.
Postaegyezmény
Az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezményének a 2023. évi rijádi kongresszuson aláírt Első Pótjegyzőkönyve és Zárójegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját a parlament.
Ennek előterjesztőjeként Fónagy János azt hangsúlyozta: az egyesület az ENSZ egyik legnagyobb és legrégebbi szakosított szerve, amely 1874 óta működik, Magyarország aktív szerepvállalásával.
Hozzátette: a kongresszusok döntéseit pótjegyzőkönyvekbe foglalják, amelyeket aztán az egyes tagállamok jogrendjükbe emelnek; a most tárgyalt dokumentum célja a nemzetközi és a magyar jog összehangjának biztosítása révén garantálja a nemzetközi postai szolgálatok harmonizált és kornak megfelelő színvonalú ellátását.
Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: 150 éve, 21 másik állammal együtt Magyarország is a szervezet alapítója volt, az évforduló alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget adott ki. Kitért arra is: a szervezet rangsorában a Magyar Posta a világ húsz legjobbja között szerepel, visszaigazolva ezzel a kormányzat postai szolgáltatások minősége iránti elkötelezettségét.
A képviselő hangsúlyozta: az egyesület tagjaként Magyarország aktívan részt vehet a nemzetközi szabályozási környezet alakításában.
Hollik István (KDNP) képviselőcsoportjának támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Hangsúlyozta: világos, hogy jogharmonizációs okból nemzeti érdek a szerződés kihirdetése és átültetése.
Az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló javaslat
Államtitkár: továbbra is fel kell lépni az online banki csalások ellen
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: az online csalások ellen augusztus 1-jén hatályba lépett törvény már eddig is figyelemre méltó előrelépést eredményezett a digitális bűnözéssel szembeni küzdelemben, hiszen a pénzintézetek - élve a jogszabály adta lehetőségekkel - november 4-ig már 312 millió forintot zároltak, amely így visszakerülhet a sértettekhez.
Az igazságügyi tárca és a Nemzetgazdasági Minisztérium folytatta a munkát, és kidolgozta a következő javaslatcsomagot is, amely az online csalások elleni további jogfejlesztést célozza - tette hozzá.
Közölte: a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a jövőben az internetes tárhelyszolgáltatóknál, kereskedelmi platformoknál a bűncselekmények elkövetésére használt felhasználói profilokat töröljék, illetve ki is zárják, hogy az érintett személy a büntetőeljárás alatt újabb profilt létesíthessen az adott szolgáltatónál.
A hamis profilok ugyanis gyakran az ismétlődő bűncselekmények kiindulópontjaként szolgálnak, a jelenlegi szabályozás szerint viszont csak konkrét adatokat lehet eltávolítani - tette hozzá.
Ismertetése szerint a vagyonvisszaszerzésnél nyújt majd érdemi segítséget az az új jogintézmény, amelynek alapján egy adott számlára a jövőben befolyó számlapénz és elektronikus pénz feletti rendelkezési jogot fel lehet majd függeszteni. Az így befagyasztott összegekkel a hatóságok lépéselőnybe kerülhetnek és a későbbiekben lefoglalhatják azokat, vagy feloldhatják a befagyasztást - magyarázta.
A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló összeget a lefoglalás megszüntetésekor arányosan kiosszák a sértettek között.
Kiemelte: a vagyonvisszaszerzés terén az idő kulcskérdés, hiszen a bűnözők törekvése az, hogy a megszerzett összegeket minél hamarabb felvegyék készpénzben, vagy külföldre utalják, ezért a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a nyomozás során az adatkéréseket az ügyészség keretjelleggel engedélyezze. Az adatvédelemre garancia, hogy a beszerzett adatokat az ügyészségnek felül kell vizsgálnia, hogy megfeleltek-e az engedélynek, ennek hiányában az adatok nem használhatók fel bizonyítékként.
Kiemelte: a javaslat az online csalásoktól függetlenül is tartalmaz sértetteket támogató módosításokat, ilyen hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei a törvényjavaslat alapján fokozottabb büntetőeljárási védelemre számíthatnak.
A jövőben a sértett nyilatkozhat, hogy elzárkózik attól, hogy vele a terhelt egyoldalúan és önkényesen felvegye a kapcsolatot, a terhelt pedig ettől kezdve, ha önkényesen háborgatja a sértettet, akkor egy újabb bűncselekményt valósít meg. Az új jogintézmény kizárólag az egyoldalú, aktív és önkényes kapcsolatfelvételt tiltja, azt például nem teszi kötelezővé a terhelt számára, hogy elhagyja a közös lakást, vagy munkahelyet váltson - tette hozzá.
Az előterjesztés emellett a vonatkozó uniós kerethatározat követelményeihez igazodva módosítja a btk-t: az új tényállás alapján minden olyan történelmi tény tagadása, amely népirtásnak vagy emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekménynek minősülne, tényállásszerű lehet akkor, ha a közlés szövegkörnyezetéből, megjelenéséből és egyéb körülményeiből megállapítható, hogy a közlő szándéka kimondottan az érintett csoporttal szembeni gyűlöletkeltésre irányul.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy ítélete alapján a javaslat a fogvatartottak egyéni körülményeit figyelembe vevő látogatófogadási szabályozást tartalmaz, előírva, hogy a kötetlen látogatófogadást motivációs eszközként is lehet alkalmazni - ismertette.
Az államtitkár szerint az előterjesztés a közbeszerzési törvényt is módosítja európai uniós és nemzetközi elvárások, illetve a magyar kormány célkitűzései alapján. A közbeszerzési eljárás tisztasága érdekében pontosítják az offshore kizáró okot, és az aránytalanul alacsony árakra vonatkozó szabályozást is.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!