A könyv címéről szólva Orbán Balázs kifejtette: a huszárvágás szót egyedi dianamikája miatt választotta a könyv címének, mivel a magyar katonai újítás egyrészt váratlan és kockázatos lépéseket jelent, de segítségével megfordítható egy csata végkimenetele.

Meglátása szerint az egypólusú világrend végével megnyílt a tér a kisebb országok számára egy saját stratégia kitalálására és megvalósítására, amelyen keresztül sikereket érhetnek el.

Ebben az újjáalakuló világrendben egyes politikai erők azon dolgoznak, hogy a világot újra felosszák, blokkokba rendezzék - figyelmeztetett.

Ez szűkítené a kis országok mozgásterét, hiszen blokkosodás esetén mindenki csak az adott blokkba tartozókkal tarthat politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat - fejtette ki, s kiemelte, ez nem érdeke Magyarországnak, amely egy nyitott, exportorientált, alapvetően tudásra és ambícióra épülő gazdaság.

Meglátása szerint Magyarország számára az a fontos, hogy új iparágakat honosítson, kitörési szektorokat azonosítson a magyar cégek számára, és egy olyan külpolitikát folytasson, ami nem ideológiai, hanem nemzeti érdeken alapul - részletezte.

A világ most olyan átrendeződésen megy keresztül, amelynek következtében Magyarország adottságai előnyökké fordíthatók - mutatott rá. A könyvében három példát említve elsőként a magyar nép vándorlásból kialakult adottságát említette: egyrészt keletről jöttünk, de nyugati integráción estünk át, ami meglátása szerint kulcsfontosságú a kelet és nyugat közötti kapcsolatépítésben.

Kiemelte továbbá, hogy Magyarország kereskedelmi útvonalak mentén fekszik, így a keletről nyugatra tartó szárazföldi kereskedelem szükségszerűen Magyarországon keresztül történik.

A harmadik adottságnak a magyar gazdaság összetettségét nevezte: hazánk a 11. legkomplexebb gazdaság a világon, minden iparág megtalálható hazánkban, mindenhova lehet kapcsolódni - mutatott rá.

A miniszterelnök politikai igazgatója a világrend alakulásáról szólva elmondta: a világsajtó címlapjait nézve alig találunk két hasonló szalagcímet, ami meglátása szerint azt mutatja, hogy már nincs egy közös elképzelésünk arról, hogy mik számítanak fontos eseménynek a 21. században.

A hidegháború utáni világrend kialakulásával kapcsolatban jelezte, hogy könyvében részletesen foglalkozik a globalizáció mögötti hajtóerő, a neoliberalizmus bemutatásával. A Nyugat nemzetközi szervezetek segítségével egész térségek felemelését tervezte egyes országok egyidejű beintegrálásával, de az eredeti célkitűzés és stratégia nem valósult meg - mutatott rá.

A világ mindössze két évtized alatt elveszítette a neoliberalizmusba fektetett hitét, amelyet sokan a BRICS-országok erősödésére, a nyugati törésvonalakra vagy a vallások okozta konfliktusokra vezetnek vissza - tette hozzá.

Az Egyesült Államok és Kína közti viszonyt említve kiemelte: a két ország közötti kapcsolat megváltozott, míg a múltban barátságos találkozókról számoltak be a hírek, a versengés következtében a két országot immáron egymás ellenfeleként mutatják be a hírekben.