Palkovics László szerint a hozzáadott érték növelése érdekében erősíteni kell a kapcsolatot a Magyarországon működő kutatóhelyek és a nagyvállalatok, az oktatás és a termelés között. Rámutatott: a kutatási és fejlesztési (k+f) kapacitások erősítésében a kormány jelentős részt vállal, és az elmúlt évek eredményei azt bizonyítják, hogy a létrejött feltételek kedveznek az újításoknak.

Kiemelte: Magyarország innovációs teljesítménye a nehézségek ellenére ugrásszerűen javult, 2010 óta itt nőtt a legnagyobb mértékben a k+f területen dolgozók száma, és a rendelkezésükre álló források is jelentősen bővültek. Az innovációs ráfordítások mindössze néhány év alatt több mint a kétszeresükre, 700 milliárd forintra emelkedtek 2019-ig, és tavaly már a 900 milliárd forintot is meghaladták.

A miniszter úgy véli, hogy az egyetemi modellváltás, az egyetemfejlesztési program, a szakmai-technológiai platformok megteremtése, a korszerű kutatási infrastruktúrák létrehozása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra a jelentős innovátorok közé kerüljön. A szegedi lézerközpont például a legjobbak közé tartozik a világon, és nem ez az egyetlen nemzeti laboratórium, amely a helyi egyetem tudására épít - hangsúlyozta.

Palkovics László elmondása szerint a szegedi kutatók kutatásai világraszóló eredményeket hozhatnak, miként az egyetem járványmatematika projektje is nemzetközi sikert aratott. Modellezési módszerük a kormánynak szintén nagy segítséget jelentett a koronavírus elleni védekezésben, előrejelzéseik ugyanis minden alkalommal helyesnek bizonyultak - tette hozzá.

A tárcavezető szerint Magyarország megbecsüli az alkotószellemet, ezért biztos benne, hogy az új fejlesztések gazdasági és társadalmi hasznosítása egyre sikeresebb lesz.

Galériánk