Azt írták: miután a közelmúltban több európai vezető politikus is - Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva - felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz-ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Kiindulópontként hangsúlyozzák, hogy a magyarok az orosz-ukrán háború kirobbanásának és elhúzódásának okaiként nagyhatalmi érdekek ütközését, illetve az Egyesült Államok és Oroszország kompromisszumképtelenségét látják. Ennek megfelelően a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) úgy gondolja, hogy a fegyveres konfliktusban nagyhatalmak (az USA és Oroszország) gazdasági és katonai érdekei ütköznek, valamint azért nincs béke, mivel egyik fél sem hajlandó engedni.

Emmanuel Macron - ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott - a közelmúltban több alkalommal is sugalmazta európai szárazföldi csapatok ukrajnai bevetésének szükségességét. A francia elnök háborúpárti víziója nyomán a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis leszögezte, hogy "nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját", míg Petr Pavel cseh elnök támogatná azokat a megbeszéléseket, amelyek egy esetleges ukrajnai katonai jelenlétről szólnának - írták.

Ezen felül Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter "üdvözölte" Macron háborús felvetését, hozzátéve, hogy "a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen", továbbá Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a francia elnök - háborúpárti megszólalásával - pusztán "nyilvánosan elismerte a nyilvánvalót", amely annak felismerésére fogja sarkallni Európát, hogy "többet kell tennie" Ukrajnáért. Az említett kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a kutatási adatok tanúsága szerint a válaszadók 77 százaléka hallott arról, hogy Emmanuel Macron és más uniós politikusok, valamint ukrán vezetők is Európa katonai beavatkozását sürgették az orosz-ukrán háborúba - olvasható a Századvég közleményében.

Hozzátették: fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a magyar lakosság határozottan elutasítja az ukrajnai háborús beavatkozás gondolatát. A felmérés rávilágít, hogy a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái, vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

A nemzetközi közbeszédben gyakran visszatérő állítás, hogy Ukrajna a katonai erőfeszítéseivel Európát védi, mivel Oroszország - Ukrajna esetleges legyőzését követően - tovább terjeszkedne a kontinensen. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet ezzel a feltételezéssel. Megállapítható, hogy 10-ből 8 megkérdezett (80 százalék) úgy látja, hogy Oroszország - Ukrajna esetleges katonai vereségét követően - valószínűleg nem támadná meg Magyarországot. Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka azt sem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t, amennyiben legyőzi Ukrajnát - áll a közleményben.