Statisztikai vizsgálatok alapján Magyarország területén évente négy–öt 2,5–3,5 magnitúdójú, az epicentrum környékén már érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Mérsékelt károkat okozó rengések 15-20, míg erősebb, nagyobb károkat okozó, 5,5–6 magnitúdójú földrengések 40–50 évente pattannak ki hazánk területén. A mostani rengés kipattanása nem is hazánkhoz, hanem Horvátországhoz, annak inkább a bosnyák határhoz közelebbi részéhez kapcsolódik, így ha mégis Budapestig, Szegedig, Szombathelyig lehetett érezni, akkor az az azt jelenti, hogy térségünkben megszokottnál jóval nagyobb volt.

A Kárpát-medence a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a gyakorlatilag földrengésmentes Kelet-Európai-tábla között helyezkedik el. Tektonikáját az Adriai-

mikrolemez óramutató járásával ellentétes forgása, illetve a forgásból eredő észak-északkeleti irányú mozgás határozza meg. Szeizmicitása összességében közepesnek tekinthető. A földrengések eloszlása nem homogén, jelentős eltérést találunk a környező orogén területek és a Pannon-medence belsejének földrengés-tevékenysége között. A térség szeizmikus szempontból legaktívabb területei az Alpok déli és a Dinaridák északnyugati része, valamint a Kárpátkanyar (Vrancea-zóna). Jelentős szeizmikus aktivitást mutat a Mura völgyéből induló és a Kis-Kárpátokon át is követhető Mur-Mürz-zóna és számottevő földrengés-tevékenységgel találkozhatunk még Kárpátalja (ezen belül főként Máramaros) területén és a Kárpát-medence déli részén található Bánságban is. A mostani horvátországi földmozgás tehát nem szokatlan jelenség, ám az erőssége, illetve annak kisugárzása szokatlanul nagy volt.

Ennek következménye, hogy bár jelentős károkról nem érkeztek hírek itthonról, még az epicentrumtól távol eső magyarországi településeken (így Szegeden is) észlelték a földmozgást. Budapesten elég érzékelhető mozgásokat tapasztaltak az emberek. Józsefvárosban például mozogtak a csillárok, Erzsébetvárosban megremegett a poharakban a víz, Ferencvárosban 6-8 centit kilengett a karácsonyfa teteje - az enyhe rengés 15-20 másodpercig tartott. A Facebookon a földmozgást követően szinte azonnal megjelentek a jelenséget megerősítő kommentek például Óbudáról, a Budakeszi út környékéről, a VI. kerületből, a Hungária körútról és Kőbányáról is. Más 

városokban élők jelzései alapján Gödöllőn, Pápán és a Balatonnál is érezték a pár perces földmozgást.

A leginkább a Dunántúlon érzékelték a rezgéseket, de több beszámoló arról árulkodik, hogy a keleti megyékben is érezhetően megmozdult a föld. Több helyről morajlásról is beszámoltak a kommentelők. A temérdek dunántúli beszámoló mellett Egerből, Mezőtúrról, Bajáról és Szegedről is érkeztek gyengébb-erősebb földmozgásról szóló beszámolók. A szakemberek szerint ha lesznek utórezgések, azokat ilyen messze a horvátországi epicentrumtól már nem lehet érzékelni.