Hadházy Ákos a témában hetedszer meghirdetett demonstráción, a Kossuth téri rendezvényen azt mondta: nemcsak a gyülekezési törvény, hanem a szabadságunk miatt is tüntetnek; demokratikus, szolidáris és alkotmányos országban szeretnének élni.

A politikus Deák Ferencet idézve arról is szólt, hogy ha hatalom és önkény elveszi a nemzet értékeit, akkor az szerencse és az idő visszahozhatja. De ha a nemzet önként mond le a szabadságáról, akkor nagyon kevés esély van a szabadság visszaszerzésére.

"Ezért vagyunk itt, hogy itt mi demonstráljuk azt, hogy mi nem mondunk le a szabadságunkról, hanem vissza akarjuk szerezni" - fogalmazott.

Hadházy Ákos azt hangoztatta, hogy a gyülekezési törvény módosítása egyetlenegy intézkedés, pillanat, egyetlenegy vörös vonal abból a rengetegből, amit szépen folyamatosan átlép a hatalom, de "most már egyszer meg kell állítani őket".

A tüntetések hatékonyságáról szólva kijelentette, nem fogja abbahagyni, mert nem tud olyan országban élni, ahol Kínához hasonlóan kínai típusú megfigyelő rendszert használhatnak ellenzékiek ellen, és nem tudna a gyermekei és a szülei szemébe nézni, ha arra gondol, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ne egy ilyen országban kelljen élniük. Közölte, jövő keddre 17 órára a Ferenciek terére újabb tüntetést szervez, amelyet a rendőrség engedélyezett, és azt tervezi, minden kedden 17 órakor demonstrációt tart ugyanott.

Hogyha a "Pintérség" engedélyezi, tudomásul veszi, akkor úgy, hogy ha nem, "akkor amúgy, akkor kimegyünk sétálni, ott leszünk mindenképpen" - tette hozzá.

Majtényi László jogász az alaptörvény 15. módosítását az eddigi legszégyenletesebb alaptörvény-módosításnak nevezte, az szerinte nem szól másról, mint a Fidesz politikai céljairól, elsősorban a Mi Hazánk Mozgalom céljainak alaptörvénybe iktatásáról, szavazóinak megszerzéséről.

Kiemelte, a Pride betiltása az emberi méltóságot sérti, ugyanis az emberi minőség érinthetetlen.

Fleck Zoltán jogász, szociológus azt közölte: a következő választásokig nincs annyi nap, ahány ok van a tüntetésre.

Nagy Bandó András humorista videóüzenetet küldött a rendezvényre.

Hadházy Ákos a demonstráció végén arra kérte az egybegyűlteket, sétáljanak át a Margitszigetre, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sátrához. A résztvevők egy része akkor Tompos Márton, a Momentum elnöke vezetésével elindult a Kossuth térről a Lánchídon keresztül a Karmelita kolostorhoz, de a rendőrök lezárták előttük a Lánchíd budai hídfőjét.

Tompos Márton a hídfőnél azt mondta, békésen, a járdán át akartak átvonulni a hídon, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásának 21. évfordulója alkalmából elhelyezzenek egy zászlót a Karmelita kolostor épületén, "de úgy látszik, a hatalmat már ez is zavarja".

Ezt követően a szervezők felszólították a résztvevőket, hogy induljanak el a pesti hídfő és a Belügyminisztérium épületéhez, és oda tűzzék ki a lobogót. A rendőrök viszont elállták a pesti hídfőt is, és csak egyenként engedték le a hídról a demonstrálókat, miután az adataikat rögzítették.

A rendőrségi intézkedés következtében a mindkét irányból lezárt hídon ragadt a demonstrálókon kívül számos külföldi turista, illetve ünneplő is.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján azt írta, a Kossuth Lajos térre bejelentett és tudomásul vett gyűlés résztvevői közül többen a gyűlés befejezését követően jogellenes gyűlésbe kezdtek és vonulásukkal akadályozták a forgalmat.

Az egyik csoport felment a Lánchídra és az úttesten haladt, amivel akadályozták a híd forgalmát. Amikor a tüntetők elérték a híd budai hídfőjét, a rendőrök lezárták a Lánchidat.

"A hidat a jogellenes gyűlés résztvevői elfoglalták" - írták.

A rendőrség 18 óra után azt közölte, a gépjárműforgalom mellett a gyalogos forgalom elől is zárják a Lánchíd pesti oldalát, így a hídra gyalog sem lehet felmenni.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd