A tehetségkutatók sztárkultuszát vizsgálta az NMHH
Bulvár, 2022.12.12
A tehetségkutatók vitathatatlan érdeme, hogy számos előadót megismertettek a hazai közönséggel, aminek köszönhetően több győztes zenei pályafutása felfelé ívelt. Többen közülük a hazai zenei élet aktív szereplőivé váltak, számos saját lemezt és slágerlistás dalt készítettek - tájékoztatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága hétfőn közleményben az MTI-t.
Az NMHH szakemberei legújabb kutatásukban arra keresték a választ, hogy mely versenyzők profitáltak leginkább a tehetségkutatókban elért sikereikből, s ennek milyen hatásai vannak a rádiók játszási listáira - írták.
Mint felidézték, Magyarországon már az 1960-as évektől kezdve komoly hagyományai vannak a tévés tehetségkutató produkcióknak. A Ki mit tud? mellett a Táncdalfesztivál is nagy sikernek örvendett a Magyar Televízió programkínálatában, és amely nélkül talán ma nem ismernénk Koós János, Korda György, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa vagy épp Cserháti Zsuzsa nevét - tették hozzá.
A kommünikében kitértek arra is: a kereskedelmi televíziók 1997-es indulása újabb lehetőséget teremtett a műfaj számára. A lista igen hosszú, a Kifutótól kezdve a Megasztáron át a Csillag születikig vagy épp az X-Faktorig - sorolták, azt is jelezve, hogy a tévés műsorpalettán más típusú zenei tematikájú produkciók is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.
Az NMHH ezek között említette a The Voice, Az ének iskolája, a Rising Star, a Star Academy, a Kismenők vagy éppen a Sztárban sztár +1 kicsi című műsorokat.
A közszolgálati televízió sok év kihagyás után indította el az új zenei tehetségkutató és -válogató műsorát, A Dalt, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hazai zenei életből kiválassza azt az énekest vagy zenekart, aki, illetve amely majd Magyarországot képviseli az Eurovíziós Dalfesztiválon - emlékeztettek, hozzátéve, hogy ez a forma egészen 2020-ig működött.
Ebben a megmérettetésben az évek során számos olyan előadó indult el, akiket már éppen a fenti tehetségkutatókból ismert az ország: Caramel, Vastag Tamás, Király Viktor, Radics Gigi, Kállay-Saunders András, Mujahid Zoltán, Oláh Gergő, Petruska, Pápai Joci vagy épp Oláh Ibolya - közölték.
Beszámoltak róla, az NMHH munkatársai azt a kérdést járták körbe, hogy mekkora az esélye annak, hogy egy zenei tehetségkutató műsorban feltűnt kiválóság fenn is tudjon maradni a hazai könnyűzenei életben. A rádiók által közzétett zenék számszerű adatainak segítségével feltárták, mely versenyzők profitáltak leginkább a tehetségkutatókban elért sikereikből. Kizárólag a legismertebb tehetségkutató műsorok első három helyezettjét vették górcső alá.
A vizsgálatba azok a rádiók kerültek be, amelyek az elmúlt kilenc évben a leghallgatottabbak voltak, s egyben karakteres könnyűzenei műsorkínálattal is bírtak. A húsz csatornán a kilenc év során összesen 3 167 467 magyar zeneszámot játszottak le, ami azt jelenti, hogy mostantól 22 és fél évig hallgathatnánk folyamatosan a hazai slágereket. A tehetségkutatók előadói közül Rúzsa Magdi bizonyult a legtermékenyebbnek 38 dalával, igaz, szorosan követi őt a sorban Király Viktor és Radics Gigi - derült ki a közleményből.
Mint felidézték, Magyarországon már az 1960-as évektől kezdve komoly hagyományai vannak a tévés tehetségkutató produkcióknak. A Ki mit tud? mellett a Táncdalfesztivál is nagy sikernek örvendett a Magyar Televízió programkínálatában, és amely nélkül talán ma nem ismernénk Koós János, Korda György, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa vagy épp Cserháti Zsuzsa nevét - tették hozzá.
A kommünikében kitértek arra is: a kereskedelmi televíziók 1997-es indulása újabb lehetőséget teremtett a műfaj számára. A lista igen hosszú, a Kifutótól kezdve a Megasztáron át a Csillag születikig vagy épp az X-Faktorig - sorolták, azt is jelezve, hogy a tévés műsorpalettán más típusú zenei tematikájú produkciók is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.
Az NMHH ezek között említette a The Voice, Az ének iskolája, a Rising Star, a Star Academy, a Kismenők vagy éppen a Sztárban sztár +1 kicsi című műsorokat.
A közszolgálati televízió sok év kihagyás után indította el az új zenei tehetségkutató és -válogató műsorát, A Dalt, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hazai zenei életből kiválassza azt az énekest vagy zenekart, aki, illetve amely majd Magyarországot képviseli az Eurovíziós Dalfesztiválon - emlékeztettek, hozzátéve, hogy ez a forma egészen 2020-ig működött.
Ebben a megmérettetésben az évek során számos olyan előadó indult el, akiket már éppen a fenti tehetségkutatókból ismert az ország: Caramel, Vastag Tamás, Király Viktor, Radics Gigi, Kállay-Saunders András, Mujahid Zoltán, Oláh Gergő, Petruska, Pápai Joci vagy épp Oláh Ibolya - közölték.
Beszámoltak róla, az NMHH munkatársai azt a kérdést járták körbe, hogy mekkora az esélye annak, hogy egy zenei tehetségkutató műsorban feltűnt kiválóság fenn is tudjon maradni a hazai könnyűzenei életben. A rádiók által közzétett zenék számszerű adatainak segítségével feltárták, mely versenyzők profitáltak leginkább a tehetségkutatókban elért sikereikből. Kizárólag a legismertebb tehetségkutató műsorok első három helyezettjét vették górcső alá.
A vizsgálatba azok a rádiók kerültek be, amelyek az elmúlt kilenc évben a leghallgatottabbak voltak, s egyben karakteres könnyűzenei műsorkínálattal is bírtak. A húsz csatornán a kilenc év során összesen 3 167 467 magyar zeneszámot játszottak le, ami azt jelenti, hogy mostantól 22 és fél évig hallgathatnánk folyamatosan a hazai slágereket. A tehetségkutatók előadói közül Rúzsa Magdi bizonyult a legtermékenyebbnek 38 dalával, igaz, szorosan követi őt a sorban Király Viktor és Radics Gigi - derült ki a közleményből.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!