A vártnál nagyobb mértékben csökkent Kína devizatartaléka júliusban
Gazdaság, 2019.08.07
Az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben csökkentek Kína devizatartalékai júliusban, a hét elején pedig a jüan árfolyama 11 éves mélypontot ért eldollárhoz képest, és Washington devizamanipulációval vádolta meg Pekinget.
A kínai jegybank szerdán közölte: a devizatartalék egy hónap alatt 15,54 milliárd dollárral 3104 milliárd dollárra csökkent a múlt hónapban. Az elemzői előrejelzések ennél mérsékeltebb, 9 milliárd dolláros csökkenéssel számoltak a júniusi 3119 milliárd dollár után.
Kína devizatartaléka 2018 végén 3073 milliárd dollár, 2017 végén 3140 milliárd dollár volt, vagyis az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus és Kína gazdasági növekedésének lassulása ellenére, a jegybanknak sikerült kézben tartania a tőkekiáramlást az elmúlt években.
A kínai aranytartalékok értéke a június végi, 87,27 milliárd dollárról július végére 88,876 milliárd dollárra emelkedett - közölte a kínai jegybank.
A devizatartalékok vártnál nagyobb csökkenését előidézhette az, hogy a kínai nemzeti bank külföldi devizát adott el, hogy jüant vásároljon a kínai fizetőeszköz árfolyamának stabilizálására.
A jüan dollárhoz viszonyított árfolyama hétfőn 11 éves mélypontot elérve, a kínai belső és külső devizapiacon is áttörte a lélektani küszöbnek számító 7 jüan/dolláros szintet. Ennek nyomán meredeken csökkentek az irányadó tőzsdék indexei, az államkötvények pedig drágultak, mert a befektetőket megijesztette az az eshetőség, hogy egy devizaháború kirobbanásával új front nyílik meg a gyorsan és drasztikusan elmélyülő amerikai-kínai kereskedelmi viszályban.
A kínai jegybank kedden lépéseket tett a gyengülés kordában tartására, és a jüan árfolyama stabilizálódott, a részvénypiacok azonban lejtmenetben maradtak annak nyomán, hogy az amerikai pénzügyminisztérium devizamanipulátornak minősítette Kínát. A kínai nemzeti bank visszautasította a minősítést, és a jelek szerint igyekszik elkerülni a jüan árfolyamának további zuhanását, mely jelentős tőkekiáramláshoz és a pénzpiacok megingásához vezethetne. A kínai deviza árfolyama minden idők mélypontját 1994 januárjában érte el a 8,73 jüan/dollár szinten, a legerősebb pedig 1981 januárjában volt, az 1,53 jüan/dolláron.
Szerdán az aranyárak hatéves csúcsra emelkedtek, miközben az olaj ára tovább esett az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus okozta bizonytalan helyzetben.
Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója ugyan megerősítette, hogy az amerikai és kínai tárgyalófelek szeptemberben az Egyesült Államokban újra összeülnek, a Goldman Sachs amerikai pénzügyi intézet szerint a jövő novemberi amerikai elnökválasztásig nem várható kereskedelmi megállapodás Kína és az Egyesült Államok között, míg a Morgan Stanley amerikai befektetési bank elképzelhetőnek tartja, hogy a két nagyhatalom közötti vámháború a jövő év közepére válságba sodorhatja a világgazdaságot.
Kína devizatartaléka 2018 végén 3073 milliárd dollár, 2017 végén 3140 milliárd dollár volt, vagyis az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus és Kína gazdasági növekedésének lassulása ellenére, a jegybanknak sikerült kézben tartania a tőkekiáramlást az elmúlt években.
A kínai aranytartalékok értéke a június végi, 87,27 milliárd dollárról július végére 88,876 milliárd dollárra emelkedett - közölte a kínai jegybank.
A devizatartalékok vártnál nagyobb csökkenését előidézhette az, hogy a kínai nemzeti bank külföldi devizát adott el, hogy jüant vásároljon a kínai fizetőeszköz árfolyamának stabilizálására.
A jüan dollárhoz viszonyított árfolyama hétfőn 11 éves mélypontot elérve, a kínai belső és külső devizapiacon is áttörte a lélektani küszöbnek számító 7 jüan/dolláros szintet. Ennek nyomán meredeken csökkentek az irányadó tőzsdék indexei, az államkötvények pedig drágultak, mert a befektetőket megijesztette az az eshetőség, hogy egy devizaháború kirobbanásával új front nyílik meg a gyorsan és drasztikusan elmélyülő amerikai-kínai kereskedelmi viszályban.
A kínai jegybank kedden lépéseket tett a gyengülés kordában tartására, és a jüan árfolyama stabilizálódott, a részvénypiacok azonban lejtmenetben maradtak annak nyomán, hogy az amerikai pénzügyminisztérium devizamanipulátornak minősítette Kínát. A kínai nemzeti bank visszautasította a minősítést, és a jelek szerint igyekszik elkerülni a jüan árfolyamának további zuhanását, mely jelentős tőkekiáramláshoz és a pénzpiacok megingásához vezethetne. A kínai deviza árfolyama minden idők mélypontját 1994 januárjában érte el a 8,73 jüan/dollár szinten, a legerősebb pedig 1981 januárjában volt, az 1,53 jüan/dolláron.
Szerdán az aranyárak hatéves csúcsra emelkedtek, miközben az olaj ára tovább esett az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus okozta bizonytalan helyzetben.
Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója ugyan megerősítette, hogy az amerikai és kínai tárgyalófelek szeptemberben az Egyesült Államokban újra összeülnek, a Goldman Sachs amerikai pénzügyi intézet szerint a jövő novemberi amerikai elnökválasztásig nem várható kereskedelmi megállapodás Kína és az Egyesült Államok között, míg a Morgan Stanley amerikai befektetési bank elképzelhetőnek tartja, hogy a két nagyhatalom közötti vámháború a jövő év közepére válságba sodorhatja a világgazdaságot.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!