A tájékoztatás szerint az ITM foglalkoztatáspolitikai államtitkára kiemelte, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően nagymértékben bővült a nők foglalkoztatása: míg 2010-ben a 15-64 éves korosztály mintegy fele dolgozott csak, tavaly már közel kétharmaduk.

A közleményben rámutattak: a nők és férfiak munkaerőpiaci részvétele közti különbség jelentős része más tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is a kisgyermekes anyák alacsonyabb foglalkoztatásából adódik. A kormány ösztöndíjjal motiválja a képzésben való részvételre a fiatal édesanyákat, munkaerőpiaci belépésüket pedig készség- és kompetenciafejlesztő programokkal, adókedvezményekkel, vállalkozóvá válásukhoz nyújtott támogatással és bértámogatásokkal segíti.

"A járványhelyzet Magyarországon is felhívta a figyelmet arra, hogy az otthoni, családi életben és gyermeknevelésben a kisgyermekes nőkre háruló terhek csökkentésére kell törekednünk. Ennek egyik eszköze a gyermekfelügyelet és az ápolói-gondozói szolgáltatások jobb elérhetőségének és megbecsültségének növelése. A rendelkezésre álló bölcsődei férőhelyek számának bővítése a kismamák munkaerőpiaci részvételét is elősegíti. Szükség esetén pedig pénzbeli támogatás jár a kisgyermekek nappali elhelyezéséhez" - fogalmazott Bodó Sándor.

Az államtitkár hozzátette, 2010 óta a kormány segélyezés helyett a munka- és tudásalapú társadalom kiépítésével javítja a magyar családok életminőségét. Az alacsony foglalkoztatási rátával rendelkező munkapiaci csoportok munkába állását ösztönző Munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül valósul meg többek között a kisgyermekes szülők támogatása is. A hazai munkajogi szabályozás emellett lehetőséget teremt arra, hogy a nők, gyermekük 4 éves koráig - nagycsaládosok esetén a legkisebb gyermek 6 éves koráig -, részmunkaidőben dolgozzanak. A kormányzati intézkedések tehát nagyban megkönnyítik azt, hogy Magyarországon a kismamák közül is minél többen dolgozni tudjanak.