Balatoni András ismertette: a jegybank rövid távú prognózisa szerint az infláció az idei év közepén átmenetileg emelkedik a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és a bázishatások miatt.

Az alapfolyamatokat két ellentétes hatás alakítja, a forint árfolyamának gyengülése az infláció emelkedésének irányába mutat, míg a reálgazdaság gyengébb ciklikus pozíciója dezinflációs hatású - fejtette ki.

A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki toleranciasávba - mondta az MNB igazgatója. Éves átlagban az infláció az idén 3,5-5,0, míg 2025-ben és 2026-ban 2,5-3,5 százalék között alakulhat a jegybank várakozása szerint.

Kitért arra, hogy bár a reálbérek tavaly szeptember óta emelkednek, de ezt a bizalom csak fokozatosan követi, így az MNB értékelése szerint a növekvő reálbérek csak fokozatosan jelennek meg a háztartások fogyasztási kiadásaiban.

A magyar exportteljesítményt rövid távon elég sok tényező visszahúzza, ugyanakkor az MNB 2025-től a Magyarországon végrehajtott jelentős beruházások eredményeképpen az exportpiaci részesedés emelkedésére számít - jelezte Balatoni András.

A foglalkoztatottak száma továbbra is historikusan magas, ebben érdemi változás a jegybank szerint nem várható az idén, a munkaerő-kereslet azonban csökken.

A folyó fizetési mérleg egyenlege jelentősen javult tavaly, a jegybank az idén is erre számít, 2025-től pedig a reálgazdasági egyenleg kedvező alakulása is hozzájárul a folyó fizetési mérleg többletéhez.

Az MNB előrejelzése szerint a tavalyi utolsó negyedévi stagnálást követően a gazdaság várhatóan fokozatosan bővül 2024-ben, az év egészében 2,0-3,0 százalék között alakulhat a hazai GDP növekedése, majd 2025-ben 3,5-4,5, 2026-ban pedig 3,0-4,0 százalékkal bővülhet a gazdaság.