Túri Anikó kiemelte: a törvény elfogadásával Magyarország az uniós szabályokkal összhangban meghatározta a hazai ESG-szempontú jelentéstétel keretrendszerét. Az ESG-hez köthető jelentéstételi kötelezettség egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a nagyvállalatokon keresztül a beszállítói láncokban is, ezért a magyar kkv-szektort is érinti - hívta fel a figyelmet.

Nemzetközi szinten egyre erősebb az igény, hogy a vállalatok működésük során tartsák szem előtt a természeti és környezeti értékeket, A hazai vállalkozások is egyre gyakrabban szembesülnek az ESG-vel összefüggő elvárásokkal. Ezért fontos a közérthető szabályozás, valamint a hazai vállalatok támogatása a felkészülésben - fejtette ki az államtitkár.

Túri Anikó hangsúlyozta, hogy a nagyvállalatok környezeti, társadalmi lábnyomának jelentős része a beszállítókhoz kapcsolódik. A kormány elfogadta a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) megerősítésének új, 2030-ig tartó stratégiáját, amelyben kiemelt intézkedésként szerepel az ESG-tudatosság erősítése a kkv-k körében - jelezte.

A magyar kkv-k számára nagy kihívást jelent a zöld átmenethez való alkalmazkodás, főként az anyag, illetve a hulladék újrafeldolgozásához, valamint az alapanyag-megtakarításhoz kapcsolódó beruházások terén vannak elmaradva a kisebb cégek uniós társaiktól - mutatott rá.

Az államtitkár kitért arra: a német beszállítói törvény például előírja, hogy a német vállalatoknak beszállítóikat is át kell világítaniuk, ezért már sok olyan magyar vállalkozás van, amelyek különböző ESG-adatszolgáltatási igényeknek eleget tesznek.

Az ESG-törvény, illetve a kapcsolódó jogszabályok értelmében Magyarországon először 2025-ben kell olyan vállalati beszámolót készíteni, amelyben kötelezően szerepel majd ESG-jelentés, ez az 500 munkavállalónál többet foglalkoztató, 10 milliárd forint fölötti mérlegfőösszegű és 20 milliárd forintnál nagyobb nettó árbevételű cégeket érinti - ismertette.

Az ESG beszámolási kötelezettség hatálya lépcsőzetesen terjed majd ki a vállalatokra - tette hozzá.