Kutatási együttműködés indult a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága között

IT/Tudomány, 2022.11.18

Az 1956-os forradalmat követő, halálos ítéletekkel végződött perek hátterének feltárását célzó kutatási együttműködést kötött a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) pénteken Budapesten.

A két intézmény a magyar tudomány ünnepe alkalmából A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben címmel tart konferenciát pénteken, a KRE és a NEB vezetői ennek alkalmából írták alá az együttműködési megállapodást.

Trócsányi László, az egyetem rektora megnyitó beszédében kiemelte, hogy az 1956-os forradalom és az azt követő terror részleteinek feltárása különösen fontos téma, közel sem tudni például mindent az 1956-ot követő halálos ítéletekről.

Mint hozzátette, Nyugat-Európában igen kevéssé ismerik ezt a témát, szinte lehetetlen emlékművet felállítani a kommunizmus áldozatainak is.

Fontos átadni a fiataloknak ezt a tudást, idegen nyelven is - hangsúlyozta Trócsányi László, hozzáfűzve: a KRE célul tűzte ki, hogy különböző tudományágak képviselői együtt vizsgálják meg ezeknek a pereknek a folyamatait, majd eredményeiket tanulmánykötetekben publikálják.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke felidézte, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készülve a NEB elhatározta az 1956-os perek anyagát online közzétételét.

A peranyagok mellett a másik cél a megtorlásban részt vevő személyek életpályájának kutatása volt, ennek érdekében születtek együttműködési megállapodások a Legfőbb Ügyészséggel, a Kúriával és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával - emlékeztetett.

Földváryné Kiss Réka elmondása szerint azonban rövidesen világossá vált, hogy még az 1956-ot követő megtorlás nagyobb pereinek iratanyaga is nehezen fellelhető. "Kiderült, hogy csak a felszíne ismert ennek a folyamatnak" - fogalmazott.

Kiemelte: a kutatás során alapkérdéseket kell újragondolni és megválaszolni: mi is ezeknek a pereknek a forrásértéke; lehet-e belőlük mondani valamit 1956-ról vagy már a Kádár-rendszer megalapozását szolgálták; hol dőltek el ezek az ügyek, volt-e a bíróságnak valódi szerepe; milyen kontinuitás mutatható ki a Rákosi- és a Kádár-korszak között?

A NEB kutatásait eddig is segítették ugyan jogász szakértők, nem volt azonban intézményesített együttműködés, így a Károli Gáspár Református Egyetemmel megkötött megállapodás jelentősen előmozdítja majd a kutatást - mondta el Földváryné Kiss Réka.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!