"Nagy öröm, hogy Karikó Katalin munkáját elismerték. A professzor asszonynak határozott célja van, amely mellett kitart, és meggyőződéssel viszi tovább akkor is, amikor esetleg nehézségek lépnek fel és nem kap finanszírozást" - mondta a Japánban tárgyaló kulturális és innovációs miniszter, aki telefonon nyilatkozott az MTI-nek.

Stockholmban hétfőn jelentették be, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.

Csák János kiemelte: a mai világban is vannak még országok vagy körök, amelyek különválasztják az alapkutatást és az alkalmazott kutatást. Hozzátette: az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése is alapkutatásnak indult.

"A kétfajta kutatás szétválasztása idejétmúlt. Ma már az alapkutatások során is végig kell gondolni, vajon milyen valóságos emberi igényeket, szükségleteket elégíthet ki, mit segíthet elő - ebben az esetben a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését" - fejtette ki a miniszter.

A Csák János delegációjának tagjaként szintén Japánban tartózkodó Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke az MTI-nek elmondta: a tudományban áttörésnek nevezik azokat a kutatásokat, amelyek rövid időn belül, akár azonnal alkalmazhatóak az emberiség érdekében.

"Karikó Katalin Nobel-díja is bizonyítja, hogy aki jó kutató és nagy felfedezést tesz, annak komoly, azonnali intellektuális értéke van. Egy új modell, egy új paradigma bevezetése előbb-utóbbi alkalmazható lesz a gyakorlati életben, számomra ezért jelentős elsősorban Karikó Katalin és Drew Weissman közös Nobel-díja" - szögezte le Gulyás Balázs.