Boriszov szerint a hajtómű leállítása nem rendesen, a ciklogramnak megfelelően történt, és a tervezett 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amit a szerkezet pusztulása fő okának nevezett. Elmondta, hogy az egész kísérlet a stabil rádiókapcsolat zónájában zajlott, a szakemberek "mindent tudtak a hajó helyzetéről".

"Ennek ellenére 14 óra 57 perckor a készülékkel való kommunikáció megszűnt. A kommunikáció helyreállítására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Az előzetes ballisztikai számítások azt mutatták, hogy a korrekciós hajtóműrendszer rendellenes működése miatt az űrhajó nem zárt Hold-pályára került, és lényegében a Hold felszínébe csapódott" - jelentette ki Boriszov.

A Roszkoszmosz-vezér úgy vélekedett, hogy a történtek után a legrosszabb döntés az orosz Hold-program leállítása lenne és a kudarcért is a korábbi fél évszázados leállást hibáztatta. Leszögezte: Oroszországnak egyértelműen részt kell vennie a Hold erőforrásainak kiaknázásáért a bolygóközi repülésekhez való felhasználásáért folytatott versenyben.

Meglátása szerint Oroszország részvétele a Hold-versenyben "nem csupán az ország presztízséről vagy bizonyos geopolitikai célok eléréséről szól, hanem a védelmi képességek biztosításáról és a technológiai szuverenitásról".

"Egy ilyen terv minden egyes küldetése kolosszális lökést ad a tudomány és a technológia fejlődésének, és ez feltétlenül értéke ezeknek a kísérleteknek" - nyilatkozott.

Boriszov szerint a Roszkoszmosz felbecsülhetetlen tapasztalatokat szerzett a Holdra repülés, a Hold-közeli pályára állás terén és több tudományos kísérlet során, anélkül is, hogy a Luna-25 elérte volna küldetés fő célját, vagyis a déli póluson való puha leszállást, valamint a Hold talajának elemzését a víz jelenlétének szempontjából. Kifejezte reményét, hogy a Luna-26, Luna-27 és Luna-28 repülése sikerrel jár majd.

Az orosz Hold-programnak a hetvenes évek közepén történt leállást követően a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság által megépített holdállomást augusztus 14-én indították el egy Szojuz 2.1b rakétán, egy Fregat gyorsító fokozattal a Vosztocsnij űrrepülőtérről. Néhány perc múlva a Fregat Föld körüli pályára állt, és 1 óra 20 perccel a felszállás után a Hold felé irányította az űrállomást.

A repülés során az állomás kétszer korrigált a röppályájáján, és augusztus 16-án két fékező impulzus leadása után mintegy 100 kilométeres magasságban állt Hold körüli pályájára. A repülés során az állomás műszereinek adatait, valamint számos fényképet, köztük a Hold déli pólusánál lévő Zeeman-kráterről készült felvételt továbbított a Földre.

Az állomásnak a tervek szerint augusztus 21-én kellett volna landolnia a Hold látható oldalán, a Boguszlavszkij-krátertől északra.

A baleset miatt a Szojuz és Progressz űrhajókat gyártó és az űrtechnológia teljes skáláját fejlesztő Energija Rakéta- és Űrvállalat részvényeinek árfolyama hétfő délelőtt a moszkvai tőzsdén 20,41 százalékkal, 31 720 rubelre esett.