A tájékoztatás szerint összesen 193 magyarországi és külföldi új tagot ajánlanak a tudományos osztályok az MTA testületébe. Az ajánlott tudósok 31 százaléka nő, az 50 év alatti ajánlottak száma 18, a legfiatalabb ajánlott 41 éves. A női ajánlottak átlagéletkora 59,6 év, a férfi ajánlottaké 60,6 év.

Az új akadémikusok lehetséges számáról az MTA Elnöksége dönt 2019. márciusban, majd az Akadémikusok Gyűlése szavaz arról májusában, hogy a közös jelöltlistáról ki kerüljön a tagok közé. Az akadémia 11 tudományos osztálya közül a legtöbb női kutatót, hetet a Biológiai Tudományos Osztálya jelölte akadémikus címre.

Minden tagjelölt esetében legalább három ajánlás volt szükséges a tudós testület jelenlegi tagjai részéről. Az ajánláshoz hozzátartozik a javasolt személy tudományos tevékenységének értékelő ismertetése, megjelölve az ajánlott személy kiemelkedő tudományos eredményeit, valamint külföldi elismertségét.

Az ajánlási folyamat október 1-jével zárult le. Az ajánlások nyilvánosak, a dokumentumokat az MTA folyóirata, a Magyar Tudomány közli.

Januárban a tudományos osztályok tagjelölő osztályüléseket tartanak, ahol titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoznak az ajánlott személyek tagjelöltségéről. A szavazatok több mint felét megkapó ajánlottak felkerülnek a közös akadémiai jelöltlistára.

Az MTA Elnöksége a tudományos osztályok között egyenlően el nem osztható helyek felét elsősorban azok között a tudományos osztályok között osztja szét, amelyek az osztályok között egyenlően elosztott helyre női jelöltet fogadtak el, másodsorban olyan női jelölteket támogat, akik az osztályuktól elnyerték a szavazatok több mint 50 százalékát, de a rangsorban elért helyük az egyenlően elosztott hely megszerzésére nem volt elegendő.

Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2016 májusában volt tagválasztás. Levelező taggá az választható, aki rendelkezik az MTA doktora vagy annak megfelelő tudományos fokozattal, és tudományát elismerten és különösen magas színvonalon műveli. Rendes tag az a levelező tag lehet, aki megválasztása óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá azt az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudóst választhatják meg, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel. Tiszteleti tag az a külföldön tevékenykedő tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot - olvasható a közleményben.