A córdobai egyetem tájékoztatása szerint a hat centiméter széles és nyolc centiméter hosszú kerámiatöredékre egy járókelő bukkant a Tamujar patak mellett.

A régészek szerint a lelet kivételessége abban rejlik, hogy olajkereskedelemre használt amforába vésve még sosem találtak Vergilius-idézetet.

A kerámiadarabra írt szöveget megvizsgálva a szakértők azt is kiderítették, hogy a szövegrészlet az időszámításunk előtt 29-ben született, Georgica című költemény első könyvéből származik, amelyben Vergilius a mezőgazdasággal és a vidéki élettel foglalkozik.

A kutatók számára a legnagyobb kérdés az, hogy ki és miért véshette az ókori Róma legnagyobb eposzköltőjének művét az olajtartó edény aljába.

A feltételezések szerint az amforakészítő üzem egyik alkalmazottja akár gyerekmunkás is lehetett, aki az átlagnál műveltebb volt egy olyan vidéken, ahol az írástudás ritkaságnak számított a munkások körében.