A bíróságnak azért kellett korábban felfüggesztenie a csalással vádolt nővel szemben folyó eljárást, mert betegsége miatt nem tudott részt venni a tárgyalásokon. Állapota azonban annyit javult, hogy újraindulhatott az eljárás - közölte Horváth-Tóth Imola bíró. Hozzátette: az asszony a folytatódó eljárásban lemondott a jelenlét jogáról a tárgyaláson.
Az ügy 34 vádlottja esetében már 2024-ben jogerős ítélet született. A Szegedi Ítélőtábla húsz vádlottat mondott ki bűnösnek tettesként vagy bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettében. Más vádlottakat csalás minősített esete miatt marasztalt el a bíróság, egyes vádlottakat lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal visszaélés, csődbűncselekmény és magánokirat-hamisítás bűntettében is bűnösnek mondtak ki.
A vádlottak egy bérleti szerződéseken, illetve "csendes faktor" konstrukción alapuló csalássorozattal 2002 és 2007 között összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, az összeg csak egy része térült meg.
A magyar kriminalisztika történetében ritkának számító csalás lényege az volt, hogy több mint 300 cég több mint 1100 fiktív bérleti szerződést kötött a bűnszervezeteket vezető négy vádlott által létrehozott nyolc bérbeadó cég valamelyikével, úgy, hogy a bérleti szerződésekben feltüntetett eszközök vagy nem is léteztek vagy valós értékük csupán töredéke volt a megállapodásokban feltüntetetteknek. Többször is előfordult, hogy a bérbevevő cég ugyanaz a vállalkozás volt, amely az adott eszközt szállította az ügylethez.
Ezt követően a bérbeadó cégek a bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85 százalékáért eladták a takarékszövetkezeteknek. A pénzintézetek követelésükből azonban csak mintegy 3 milliárd forinthoz jutottak hozzá a bérbevevő cégektől. E vállalkozások egy részét a vádlottak a bűncselekmények érdekében hozták létre, akadt olyan, amelyiket az elkövetők megtévesztéssel vonták be az ügyletekbe, s olyan is, amely a csalásból származó pénz miatt vett részt abban.
A megszerzett összeget a vádlottak részben a bűnszervezet működtetésére fordították: valótlan tartalmú számlákat finanszíroztak belőle, a csalásban közreműködőket "fizették ki", jelentős összeget befektettek, de költötték luxuscikkekre és támogatták a Diósgyőr NB I-es focicsapatát is.
A bűncselekmények miatt 2005-ben indult az első nyomozás, de a csalások egészen 2007 nyaráig folytatódtak.
A törvényszék a szerdai tárgyaláson az ügy egy korábban elítélt vádlottját hallgatta meg tanúként, aki elmondta, a mostani eljárásban érintett asszonyhoz hasonlóan közvetítőként vett részt az eszközöket értékesítő bérbevevő vállalkozások és a lízingcégek között.
A férfi közölte, az asszonyt a 2000-es évek elején ő ismertette össze a bérleti konstrukciókat kitaláló üzletemberekkel. A nőnek azonban Borsodban és a Nyírségben kiterjedt kapcsolatrendszere volt, mert 2002-ben a kisvárdai képviselő-testület tagjává választották, ahol Seszták Miklós képviselőtársa volt. Az asszonynak azonban 2004-ben le kellett mondania mandátumáról, mert csalásért elítélték.
A Szegedi Törvényszéken rövidesen elkezdődik a Takszöv-ügy elsőrendű vádlottjával szembeni megismételt eljárás is. A férfi még az eljárás kezdeti szakaszában megszökött a házi őrizetből, 2020 nyarán azonban kiderült, hogy Argentínában él. A vádlottal szemben a törvényszék öt és fél év börtönbüntetést szabott ki, de a Szegedi Ítélőtábla - eljárási hiba miatt - hatályon kívül helyezte az elmarasztaló döntést és új eljárásra kötelezte a Szegedi Törvényszéket.
Forrás: MTI
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!