A parlamenti tanulmány szerint a kormány által az elmúlt két évben elrendelt - azóta teljesen feloldott - utazási korlátozásokat nem alapozta meg tudományos konszenzus, a közlekedési lámpákéhoz hasonló, tavaly nyáron bevezetett színkódos járványkockázati rendszer pedig kevéssé átlátható, bizonytalan és szintén következetlen volt.

Ez a rendszer zöld, sárga és vörös kategóriákba sorolta az egyes országokat járványkockázati szempontból, és ennek alapján határozta meg, hogy az adott országokból milyen feltételekkel lehetett beutazni Nagy-Britanniába.

A vörös kategóriába sorolt országokból csak a brit és az ír állampolgárok, illetve a Nagy-Britanniában letelepedési engedéllyel élő külföldiek utazhattak be, de érkezésük után nekik is a brit kormány által kijelölt, őrzött szállodák valamelyikében tíz napot elkülönítésben kellett tölteniük, saját költségükön.

Ez felnőttek esetében fejenként 2285 fontba (több mint egymillió forint) került.

A londoni alsóház közlekedési bizottságának hétfőn bemutatott jelentése azonban megállapítja: a fertőződési esetszámokat tekintve semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a kötelező szállodai karantén alkalmazása más európai országokkal összevetve javította volna a nagy-britanniai koronavírus-helyzetet.

A tanulmány szerint Nagy-Britanniában tavaly 10,6 millió, Németországban ugyanakkor 5,4 millió, Spanyolországban 4,4 millió új koronavírus-fertőződést szűrtek ki.

A bizottsági jelentés megállapítja, hogy a brit kormány által bevezetett utazási korlátozások - amelyek az elmúlt két évben 15-ször változtak - általánosságban is aránytalanok voltak az utazásból eredő közegészségügyi kockázatokhoz képest, és nem sok hatásuk volt a tavaly megjelent omikron koronavírus-variáns terjedésére sem.

Ráadásul a nemzetközi utazás túlzottan szigorú korlátozása nem kívánt következményekkel is járhat, például azzal, hogy egyes országok a gazdasági következményektől tartva nem jelentik be aggodalomra okot adó új vírusvariánsok esetleges felbukkanását - áll a brit parlamenti jelentésben.

A tanulmány szerint a korlátozások olyan mértékű munkaerő-leépítésekre kényszerítették az utazási ágazatot, hogy a korlátozó intézkedések teljes visszavonását követő jelenlegi keresleti fellendülést a szektor nem tudja fennakadások nélkül kiszolgálni.

A közlekedési bizottság szerint a munkaerőhiány mértékét jelzi, hogy egyedül a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, a londoni Heathrow 12 ezer alkalmazott felvételét tervezi.

A testület szerint a kormány igazságtalanul jár el, amikor az utazási ágazatot hibáztatja a munkaerőtoborzás kései elkezdéséért, hiszen a szaktárca csak március 18-án értesítette a szektort az utazási korlátozások teljes feloldásáról. Az alkalmazottak felvétele a repülési szektorban különösen időigényes folyamat, hiszen a jelentkezőket még a képzés elkezdése előtt évekre visszatekintő biztonsági és kriminalisztikai ellenőrzésnek kell alávetni - áll a parlamenti jelentésben.