A lengyel püspöki konferencia székhelyén megtartott értekezleten a Józef Wróbel lublini segédpüspök vezetése alatt dolgozó szakértők egyúttal leszögezték, hogy e két vakcina valamelyikével is beolthatják magukat a hívek akkor, amikor nincs lehetőségük különféle oltóanyagok közül választani.

Az állásfoglalásban kifejtették: a "komolyabb erkölcsi aggályokat nem keltő", az mRNS technológián alapuló vakcináktól eltérően az AstraZeneca és a Johnson&Johnson oltóanyagának gyártása során az abortált magzatoktól nyert, biológiai anyagon szaporított sejtvonalakat használtak fel.

"Ez a tény komoly erkölcsi ellenkezést vált ki, mivel adott esetben az abortált magzatoktól származó sejtek nélkülözhetetlen láncszemet képeznek a vakcinaelőállító technológiában" - szögezték le.

Az egyházi szakértők szerint a katolikusoknak nem lenne szabad beleegyezni a két vakcinával történő oltásba, hiszen léteznek a koronavírus elleni más, erkölcsi kétségeket nem ébresztő oltóanyagok.

Józef Wróbel azonban azt is aláhúzta: "erkölcsi vétek elkövetése nélkül" élhetnek a két kifogásolt oltóanyaggal azok a hívek, akik nem választhatnak más vakcinát, de be kell oltatniuk magukat, akár munkaügyi kötelességekből fakadóan, akár saját vagy felebarátaik egészsége megvédése érdekében.

Az ilyen kivételek az egyházi tanítás szerint azzal indokolhatók, hogy a beoltatás nem egyenlő a terhességmegszakításban történő közvetlen részvétellel, valamint az abortusz helyeslésével, illetve kikényszerítésével sem - állapították meg a lengyel katolikus szakértők.

A kifogásolt vakcinákkal beoltottaknak azonban "a számukra elérhető módon" hangot kell adniuk tiltakozásuknak az erkölcstelen módon előállított biológiai anyag felhasználása ellen - húzták alá a katolikus bioetikai szakértők.

Az állásfoglalásról megkérdezték Adam Niedzielski egészségügyi minisztert az egyházi konferenciával párhuzamosan zajló szerdai sajtóértekezleten. A tisztségviselő elmondta: az állásfoglalásról az ezt tartalmazó dokumentum áttanulmányozása után nyilatkozik majd.

A folyamatban lévő, az Európai Bizottság által engedélyezett oltóanyagokat, köztük az AstraZeneca és a Johnson&Johnson által gyártottakat is felhasználó lengyelországi oltási kampányban egyelőre nem lehet különféle típusú vakcinák közül választani.

Az AstraZeneca már tavaly ősszel, a vakcina kutatási szakaszában cáfolta, hogy abortált humánmagzatból származó sejtvonalakat használt volna fel a vakcina fejlesztésekor. Az erről szóló információk az egyik közösségi portálon terjedtek, kiderült azonban, hogy a Bristoli Egyetem kutatóinak egyik vizsgálatáról volt szó, amelynek során még a vakcina alkalmazása előtt azt nézték meg, hogy az AtraZeneca oltóanyaga hatékony-e. A bristoliak ehhez a vizsgálathoz valóban olyan sejtvonalat használtak, amelyet - még a hatvanas években - nyertek ki abortált magzatból.