A külügyi közlemény szerint az ukrán diplomáciai akadémián rendezték meg a gagauz kultúra napját, amelyet a Gagauz Társaságok Szövetsége szervezett a külügyminisztérium támogatásával.

"A gagauz közösség elválaszthatatlan, szerves része az ukrán társadalomnak. Véleményem szerint igazságos lenne, ha a gagauzokra is kiterjesztenék az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvény hatályát" - mondta Szibiha köszöntőbeszédében. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna - ahol mintegy 130 nemzetiség él - Európa egyik leginkább soknemzetiségű állama.

Kiemelte, hogy a gagauzok "a híd szerepét töltik be Ukrajna és a türk világ között".

Kijelentette, hogy az Ukrajnában élőkhöz valóban közel áll az Európai Unió "Egység a sokszínűségben" jelszava. "Oroszország háborúja idején az ország minden nemzeti közössége bizonyította, hogy Ukrajna közös otthonunk. Nem a származásunk, hanem a közös ukrán identitás köt össze minket" - hangoztatta a miniszter. Köszönetét fejezte ki a gagauz származású ukrán katonák százainak, akik "jelenleg is hazájukat védik az orosz agresszorral szemben".

Szibiha hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti közösségek kultúrájának megőrzése Ukrajnában nemzetbiztonsági kérdés is, mivel "Oroszország háborúja népirtó jellegű, és minden népcsoport ellen irányul".

Ukrajnában 2021. július 23-án lépett hatályba az őshonos népekről szóló törvény, amely csak az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élő három népcsoportot ismeri el az ország területén őshonosnak, mégpedig a krími tatárokat, a karaiakat és a krimcsákokat. A törvény meghatározza Ukrajna őshonos népeinek jogi státuszát, szavatolja, hogy teljes mértékben rendelkezzenek minden emberi joggal és alapvető szabadsággal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben előírnak.

A török nyelvek közé tartozó gagauz nyelvet beszélő népcsoportnak Moldovában külön autonóm területe van, a 2,4 milliós ország népességének 4,6 százalékát teszik ki.