"A hangszer teljesen elvarázsol, mintha visszamennénk háromszáz évet" - fogalmazott Fassang László Liszt-díjas orgonaművész, a koncertsorozat művészeti vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Faragó Attila orgonaépítő hozzátette: éppen ez, az "időutazás" volt a céljuk a hangszer építésekor. Ezért használtak borovi fenyőt Türingiából, akárcsak Bach idejében, mert ez összefügg az orgona hangzásával is.

Fassang László kitért arra, hogy a Bach-összes sorozatban a zeneszerző orgonaművei tizennégy koncerten hangzanak el. A júliusban indult széria második része kezdődik pénteken, amikor Bach hat triószonátáját fogja eljátszani. A következő hetekben német, svájci és belga művészek is koncertet adnak.

"Bach művei teljesen más megvilágításba kerülnek egy ilyen hangszeren, mert az sokat elárul arról, miként lehetett annak idején ezeket eljátszani. Ugyanazon hangköz-lépéshez a pedálon egy Bach-korabeli orgonán sokkal nagyobb mozdulat, több idő szükséges, ami a zeneiségben is megmutatkozik. A hangszer szélellátása is sokkal érzékenyebben reagál a billentésre" - sorolta az orgonaművész.

Az orgonaépítő megjegyezte, hogy leginkább Bach arnstadti orgonája inspirálta őket, ebből a hangszerből "emelték ki" a jelentős regisztereket és másolták le a Hold utcai orgonán. Faragó Attila arról is beszélt, hogy egy ilyen hangszer megépítése 10-13 ezer munkaóra, az ő csapata szűk egy év alatt volt képes rá.