A döntősök között szerepelt még Heather Phillipson, Sin Wai Kin és Ingrid Pollard is, akik a Tate Liverpool igazgatója, Helen Legg szerint Ryannal együtt mind "korunk nagy kérdéseivel" foglakoztak munkáikban.

A döntősök alkotásait bemutató kiállítást idén másodszor rendezték meg Liverpoolban.

A 66 éves Veronica Ryant, a Turner-díj 38 éves történetének eddigi legidősebb díjazottját, otthona, a karibi Montserrat-sziget gyümölcsei, termései ihlették meg: a természetes formákat elegyítette csomagolóanyagokkal vagy például a gondoskodást jelképező kötszerekkel. A pandémia idején készült alkotásait költőiségükért is dicsérte a zsűri.

"Jobb későn, mint soha" - mondta Ryan a BBC News-nak a díjátadó után.

A Montserratról származó művész kisgyermekkorában került Nagy-Britanniába.

Mint felidézte: pályafutásának egyes szakaszai hihetetlenül küzdelmesek voltak, csaknem húsz évig senki sem törődött munkáival. De ezeken az időszakokon átsegítette neveltetése, ami lehetővé tette, hogy a szűkös időkben bármilyen kezébe kerülő anyagból - akár hulladékból is - alkosson. És a hulladékokból készült művei a legfontosabb alkotásai közé kerültek - mesélte.

Ryan apja kalapjában vette át a Turner-díjat, és beszédében családjának, köztük három néhai testvérének is köszönetet mondott.

Alex Farquharson, a Tate Britain igazgatója, az idei zsűri társelnöke Ryan művészetét értékelve úgy fogalmazott, hogy alkotásai "csendesek, de nagyon meggyőzőek". Hozzátette: munkáiban önéletrajzi elemek is fellelhetők, ugyanakkor sikerül új és árnyalt módon bővítenie a modern kortárs szobrászat nyelvét.

Veronica Ryan tavaly elnyerte a Brit Birodalom Rendjét (OBE) művészi életművéért.