A kiállítás kedd esti online megnyitóján Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója elmondta: amikor több évtizeddel ezelőtt Kardos Sándor elkezdte gyűjteni a képeket, többnyire feleslegessé vált fotókat, műtermi, régi fotókat, üveglemezeket, filmeket és papírképeket szedett össze, ami ma már tízezres léptékű gyűjteményt jelent.

Az igazgató köszöntőjében Susan Sontagot idézte, aki azt mondta, hogy a fotó csak töredék. "Ilyen töredékek válogatását látjuk itt is" - mondta, hozzátéve: az látható a kiállításon, hogy hogyan foglalkoztak a fotóval az elmúlt évszázadban a privát fotókat használó és készítő egyszerű emberek. Nemcsak műtermekben csináltattak képeket, hanem ők maguk is készítettek felvételeket.

"Ebből kiválasztani azt, ami azt a bizonyos töredéket egy világegésszé rakja össze, szociálpszichológiai és szociográfiai mesterfeladat, amit a gyűjtemény fantasztikusan képvisel" - fogalmazott.

Mint mondta, a válogatásnak van egy olyan esztétikai dimenziója is, hogy megbomlik valahol a papírkép kémiai, biológiai egyensúlya és olyan eltolódás keletkezik, amitől gyönyörű új képek születnek. Megfelelően annak, hogy nemcsak gondolati értelemben hoz létre esztétikumot a fotó, hanem egy olyan nem előre kalkulálható dimenzióban is, mint ami a véletlen - mondta.

A kiállítást megnyitó Bereményi Géza író kiemelte: a hetven fotóból álló, a mai válságos időkhöz nagyon is jól illeszkedő kiállítás csupa mechanikusan befolyásolt vagy elrohadt negatívból áll. "Talált, észrevett, megértett fényképekből áll" - mondta, hozzátéve, hogy Kardos Sándor látta meg, fedezte fel, állította művészi sorrendbe, tárta a közönség elé a képeket.

Mint mondta, a kiállítás fotói három témakörbe csoportosíthatók: mechanikus beavatkozás történt a fotóban, a negatív magától megváltozott vagy a fotó új tartalmat nyert a körülmények változása miatt. Csak az összeállításukba és a felfedezésükbe avatkozott be Kardos Sándor, egyébként magukért beszélnek a képek - hangsúlyozta.

Arról beszélt, hogy láthatók szándékos képi beavatkozást tartalmazó, roncsolt fényképek, amelyeknek bizonyos szereplőit kiradírozták, arctalanná tették. A második csoportba tartozó, véletlenül megrongálódott képek esztétikája megváltozott a nem megfelelő kidolgozásnak vagy tárolásnak köszönhetően és így a hiba - például a penész, a gomba, a megolvadt vagy a megrepedt emulzió - a fotók lényegi alkotóelemévé vált. A harmadik csoportba sorolt képek esetében a történelem folyamán, a körülmények változása következtében a fotó új értelmet nyer.

"Kardos Sándor kiállítása igazi fotóművészeti kiállítás, amennyiben azt mutatja meg, hogy a jelen időnek, a megörökített pillanatnak, micsoda rafinált köze van az örökléthez" - mondta, hozzátéve: ez a meglátás vagy inkább átható belátás különösen jelentős most a világjárvány idején.

A kiállítás, amelynek kurátora Haris László fotóművész, a http://mucsarnok.hu/panoramafoto/bomlas_viragai/ linken érhető el és járható be virtuálisan.