A 15 ezres Rilszk jó harminc kilométerre fekszik az államhatártól. A helyi kultúrházat, pedagógiai intézetet és egyik iskolát április utolsó napján rakétacsapás érte, három embert megsebesítve, majd kedden az elektromos alállomást is, ekkor két tinédzser sebesült meg. Az utóbbi támadás kevéssel azután történt, hogy az MTI tudósítója is a helyszínen járt.

A Rilszkkel összenőtt Borovszkaja községben egy munkásszálló teteje robbant be, valamint egy óvoda és egy lakóépület sérült meg. A házak közötti padokon nyugdíjas asszonyok hallgatták feszülten az ágyúrobajt, annak a hangját, ahogy az ukrán hadsereg megkísérelt újból behatolni a kurszki régióba, és elfoglalni a légvonalban délnyugatra mintegy 40 kilométerre lévő, határ menti Tyotkino községet. Figyelték, hogy nem repül-e újból robbanótöltet abból az irányból a házaik felé.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök április 26-án jelentette Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy a majd’ kilenc hónapja betört ukrán erőket kiverték Kurszk megyéből. A nyugati határvidék azóta sem nyugodt, a városok bejáratánál fegyveres ellenőrző posztok működnek.

Erős a készültség a kurcsatovi atomerőmű körül, amelynek elfoglalása a meghiúsult ukrán offenzíva egyik fő célja volt. Kurszk megyében továbbra is hatályos a "terrorellenes művelet" állapota, a megkötésekkel járó tudósítói munkát a régió újságíró szövetségének közbenjárásával és a Társadalmi Kamara elnevezésű szervezet szervezésében engedélyezték a helyi hatóságok.

A felszabadított Szudzsába, biztonsági okokra hivatkozva, a szervezők végül nem segítették eljutni a Kurszkba érkezett külföldi újságírókat, de a helyi atmoszférába belépni így is nyílt lehetőség. A 440 ezres Kurszk belvárosának ünnepi kivilágítása, elegáns kávéházsora és a szállásul szolgáló hotelben működő ukrán étterem a békeidők hangulatát idézte fel, amelybe azonban gyakran zavart bele a sziréna, és a tévéműsort megszakító figyelmeztetés, hogy a lakosoknak tanácsos biztonságba vonulniuk.

A helyiek számára ez már rutin, a buszmegállókban lerakott, szobányi vasbetondoboz-óvóhelyekre ember sem tér be riasztáskor. Nem keltenek többé feltűnést a házak fölött elhúzó, az újabb ukrán betörés ellen bevetett harci helikopterek sem. A gépeket a levegőbe emelték a Putyin által a győzelem jubileumára meghirdetett tűzszünet első napján, csütörtökön is, amelyet az ukrán fél az orosz védelmi minisztérium szerint több százszor megsértett.

Az ellenség csapása, mint azt több károsult elmondta, többnyire éjjel érkezik. Az április 30-ra virradóra végrehajtott dróntámadás nyomán például a Veszpremszkaja ulica 1. címen található kilencemeletes lakóháznak négy szintjén égtek ki a lakások. (Kurszknak Veszprém a testvérvárosa). Sok más épületben is váltak üszökké az otthonok.

Az utcán vagy a lakásuk ajtajában találomra megszólított emberek többsége fokozatosan oldódva ugyan, de láthatóan nyíltan nyilatkozott. Arról a megélt drámai felismerésről, hogy az életet csak egy pillanat választhatja el a haláltól, ha a rendszerint a 40 kilométerre lévő atomerőmű felé zúgó drónok hirtelen épp a te házadra veszik az irányt. Egy, a Harkiv megyei Kupjanszkból elszökött menekültről, akinek a kurszki szállását is megtalálta egy ukrán robbantótöltet. A szétszakított vegyes családokról, amelyek tagjait a háború egymás vagy ellen fordította, vagy akik csak lopva kommunikálhatnak egymással.

A háború a felszínen nem észlelhető társadalmi folyamatokat, önkéntes összefogást is megindított. Kurszk egy meg nem nevezendő szegletében asszonyok csoportot alakítottak a frontsebesülteknek szükséges orvosi eszközök összegyűjtéséhez. Hollétükről reményeik szerint csak az orosz alakulatok felcserei szereztek tudomást.

Az önkéntesek egyike átalános iskolai tanárnő volt, akinek augusztus 6-án, az ukrán támadás első napjának hajnalán sikerült elmenekülnie Szudzsából. Beszámolója szerint azokat az autókat, amelyek később indultak el Kurszk felé, szétlőtték az úton. Az otthonát, mint mondta, HIMARS rakéta pusztította el, és több ismerősét is megölték. A felszabadított területeken halottak azonosításában segédkezett a katonáknak.

Az ukrán megszállás alatt elkövetett háborús bűncselekményeket - amelyekről a Nemzetközi Társadalmi Törvényszék elnevezésű szervezet 30 oldalas jelentést adott ki - orosz katonai nyomozók vizsgálják.

Alekszandr Hinstejn kurszki kormányzó április 30-án azt közölte, hogy az ukrán megszállás alatt a régióban a messze nem végleges adatok szerint 288 ember vesztette életét, 503 pedig megsebesült.

Az ukrán hadsereg katonáinak Kurszkban rögzített portréja azonban nem egyöntetűen fekete. A város legnagyobb, nyolcszáz férőhelyes ideiglenes elhelyezési pontján, az Olimpijec gyermeksporttáborban hat olyan felnőtt menekülttel tudtunk beszélni, akik átélték a megszállást és a két tűz közötti helyzetet, de egyikük sem tett említést bántalmazásról. Közöttük is akadt, aki látott fosztogatást, de olyanok is, akik rendszeresen kaptak vizet és élelmiszersegélyt tőlük, sőt, olyanok is, akiket a front közeléből biztonságosabb környékre telepítettek át.

Poniriben, a világháború kurszki ütközetének emlékére emelt modern emlékmű árnyékában, nyilvánvalóan a párhuzamot sugallva, az ukrán féltől zsákmányolt páncélozott harcjárműveket sorakoztattak fel.

"Egyszer majd az ukránok is felfogják, hogy egymás ellen uszítottak bennünket. És akkor majd lehet, hogy összefogunk azok ellen, akik ezt tették velünk" - jelentette a kerek győzelmi évfordulóra való készülődés jegyében a katonákat támogató rilszki önkéntes egyesület vezetőnője.