Mivel a kamatlábak a tavalyi év közepén 18%-os szinten voltak, végre eljött az ideje, hogy a központi bank a gazdaság élénkítése érdekében elkezdje csökkenteni azokat. Februárban 2024-ben például 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtottak végre, így a kamatok 9%-os szintre csökkentek. Lehet, hogy mindez csak olaj volt a nemzet gazdasági motorjára, de a forint által a devizakereskedelemben érzékelt hatás kevésbé volt pozitív. „A kamatcsökkentések gyorsasága aláássa a forint támogatását” - kommentálta márciusban az ING, amely kihívásokkal teli piaci környezetet vizionált a deviza számára.

Amikor a fogyasztói árindex (CPI) 2024. júniusi adatai megérkeztek, világossá vált, hogy a csökkenő élelmiszer- és üzemanyagárak támogatják az infláció terén elért előrelépést. Ezt a fogyasztók a kormánynak köszönhették, amiért a kiskereskedelmi árak a regionális átlag közelében maradtak. A fogyasztói árindex összességében csak 3,7%-kal emelkedett az előző évhez képest, ami lényegesen jobb, mint a májusi 4%-os adat. Július 9-ig a forint már több mint 3%-ot veszített az év eddigi részében, és az adatok megjelenésekor további 0,4%-os visszaesést szenvedett el. A kedvezőtlenebb inflációs kilátások további kamatcsökkentés lehetőségét vetítik előre, ami a forint számára kedvezőtlen lenne.

De vajon a júniusi CPI-adatok valóban azt jelentették, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. második felében is folytatja a kamatcsökkentést, és ezzel visszafogja a forint emelkedését? Tartsanak velünk, hogy választ kapjanak.

Júniusi ülésén az MNB 7%-ra csökkentette a kamatlábakat, ami már abban a sávban van, amely Virág Barnabás alelnök szerint „korlátozott” mozgásteret hagy a további kamatcsökkentésre. A forintnak azért volt nagyszerű májusi hónapja, mert Orbán Viktor miniszterelnök visszafogta az MNB-nek a kamatcsökkentés erőltetésére irányuló felhívásait. Az euróval szemben a forint május végéhez közeledve három hónapja a legmagasabb szintet érte el a devizakereskedelemben. Alapvetően az a tény, hogy az MNB áprilisban és májusban is csak fél százalékponttal csökkentette a kamatokat, kedvezően hatott a forintra. Így júniusba lépve a forgatókönyv jónak tűnt a magyar deviza számára.

A júniusi infláció csökkenése megváltoztatta a képet, és visszavezette az MNB-t a kamatcsökkentési pályára? Frantisek Taborsky, az ING munkatársa szerint a válasz igen. „A mai inflációs adat nagy valószínűséggel növelni fogja a piaci fogadásokat a kamatcsökkentésre az év második felében” - írta július elején. Mindezt annak ellenére, hogy Virág ettől kifejezetten elzárkózik.

Taborsky állításában több okból is kételkedhetünk, nem utolsósorban azért, mert az MNB júniusi ülésén szigorúbb hangulatot érzékeltetett. Emellett voltak arra utaló jelek, hogy a maginfláció májusban valóban emelkedett, és az elemzők azt jósolták, hogy az év végére eléri az 5%-ot. Mindezeket figyelembe véve ezek az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy 2024. hátralévő részében már nem várható további kamatcsökkentés, ami bikás lenne a forint és más magyar eszközök számára.

Bármi lehetséges, és az MNB még az év vége előtt ismét csökkentheti a kamatokat, különösen akkor, ha a piacokon megélénkül a kockázati hangulat, vagy ha Magyarország szomszédai a kamatcsökkentés irányába mozdulnak el.  

Az IMF szerint „a kormányzati reformok előrehaladásának elmaradása fontos uniós források tartós felfüggesztését eredményezheti”, és ez a forintot is megterhelheti. Ez viszont hosszabb ideig magasabb kamatokhoz vezetne, ami fékezhetné a gazdaságot.  

Minél inkább egészséges gazdasági növekedést lát Orbán Viktor miniszterelnök, annál kevésbé valószínű, hogy nyomást gyakorol a jegybankra a kamatcsökkentés érdekében. Tavaly a növekedést fékező egyik fő tényező a magyar termékek iránti gyenge globális kereslet volt, de az Európai Bizottság szerint ez 2024-re javulni fog. Arra is számítanak, hogy az erős munkaerőpiac fellendíti a fogyasztást, és ezzel együtt a gazdaságot is. Ha az idei év hátralévő részében is folyamatos lesz a növekedés, akkor a környezet nagyon is forintbarát lehet.

Az egyik fő ok, amiért az MNB valószínűleg habozni fog a további kamatcsökkentés előtt, az az aggodalom, hogy az infláció idén visszatér. Egyes elemzők erre számítanak, és ezt súlyosbíthatják az energiaellátásban bekövetkező zavarok, amelyek a geopolitikai problémákat kísérik - akár Ukrajnában, akár a Közel-Keleten.  

Nem számít, hogy milyen lesz a gazdasági háttér 2024. második felében, az iFOREX Europe CFD kereskedési platformján mindig kereskedhet a devizák, részvények, áruk és egyéb pénzügyi eszközök árfolyammozgásaival (akár felfelé, akár lefelé). Látogasson el az iFOREX Europe weboldalára, hogy megismerje azokat a különleges funkciókat, amelyek miatt az alkalmazásuk olyan népszerű.  

Az iFOREX Europe (korábbi nevén „Vestle”) az iCFD Limited kereskedelmi neve, amelyet a Ciprusi Értékpapír - és Tőzsdefelügyelet (CySEC) engedélyez és szabályoz a 143/11. számú licenc alatt. Az ezen az oldalon található anyagok az iFOREX Europe-val együttműködve jöttek létre, amelyek csak és kizárólag reklám- és marketingcélokat szolgálnak, és semmilyen módon nem értelmezhetők, sem közvetlenül, sem pedig közvetve befektetési tanácsként, ajánlásként vagy befektetési stratégiára vonatkozó javaslatként egy pénzügyi instumentummal kapcsolatban. A CFD összetett eszköz, és a tőkeáttétel miatt a hirtelen veszteség jelentős kockázatával jár. Ennél a szolgáltatónál a lakossági befektetői számlák 80. 22 %-án veszteség keletkezik a CFD-kereskedés során. Fontolja meg, hogy érti-e a CFD-k működését és hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát. Kérjük, vegye figyelembe: a múltbeli teljesítménymozgások számításai a határidős ügyleteket képviselhetik, nem pedig a mögöttes eszközt. Teljes jogi nyilatkozat: https://hu.iforex.eu/legal/analysis-disclaimer.html