Hangsúlyozta: ettől a magyar javaslattól most még "epét hánynak" Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon "szerényen, óvatosan, szőrmentén" tudja felvetni. De - folytatta - meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a "brüsszeli bürokratáknak", mint belátják, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.

Közölte: az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború csak "rátett még egy lapáttal", de valójában az energia ára azért nő Európában, mert az EU emeli az árakat. Az Európai Bizottság ugyanis azt mondja, hogy úgy kell megvédeni a klímát, hogy rá kell szorítani az embereket arra, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ezért előre bejelentett módon, minden évben központilag emelik az energia árát.

Arra is kitért: az emelkedő infláció okai között is legalább 50 százalékos súllyal az energiaár-emelés található. Tehát ha a brüsszeli bürokraták nem emelnék az energia árát mesterségesen, azzal egy eszközt találnánk arra, hogy az áremelkedések ütemét fékezni tudjuk - tette hozzá.

Az ukrán-orosz háború miatti lehetséges élelmiszerhiány kérdéséről szólva felhívta a figyelmet arra: ebben az ügyben "valóban megkongatták a vészharangot" a francia elnök vezetésével, és "szokatlanul éles és durva hangon" beszéltek arról, hogy élelmiszerhiány léphet fel a világ több pontján, még Európában is.

Hozzátette: Ukrajna és Oroszország nagy gabonaexportőrök, a világ gabonakereskedelmének tekintélyes részét adják, és leginkább olyan helyekre szállítanak - így az afrikai térségbe - ahol nem terem meg a gabona, vagy nem terem elég. Rámutatott: a gabona hiánya nemcsak országokat, hanem egész nagy térségeket, sőt kontinenseket is képes destabilizálni, és miután az orosz-ukrán háború miatt azok a készletek kieshetnek, ezért baj lehet olyan helyeken, ahonnan egyébként milliószám szoktak érkezni migránsok Európába. Emlékeztetett: az arab tavasz volt a nagy migrációs hullám egyik elindítója, és annak az oka a gabonahiány volt.

Kiemelte: Magyarország a mostani technológiai színvonalán 17 millió ember élelmiszerrel történő ellátására képes, de ha "jobban csinálnánk a dolgunkat", akkor ez akár 20 milliót is elérheti.

Elmondta, ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek majd olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen "kiszippantják az élelmiszerkészletet Magyarországról".

Szerinte ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést - ami az EU-nak nem is tetszik - amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és hogyha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van. "Tehát nem veszünk el senkitől semmit, nem vagyunk kommunisták, de megvédjük a nemzeti érdeket, és ha egy adott szerződésben szereplő gabonamennyiségre szüksége van Magyarországnak, akkor belépünk és azon az áron meg fogjuk vásárolni." - fogalmazott.

Úgy értékelt: ez ellentétes vagy legalábbis kívülről súrolja a ma fennálló Európai Uniós szabályokat, de hisz abban, hogy előbb-utóbb megváltoztatják ezeket a szabályokat, mert minden országnak szüksége lesz arra, hogy a saját polgárainak az élelmiszerbiztonságát garantálja.