A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazásra megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.

Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.

A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák - köztük a mozgóurna - üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat: a műanyag urna fedelét az alsó részre illeszti és két oldalon plombával lezárja, a papírurnákon a nemzeti színű urnazáró szalagot feszesre húzza, szorosan megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez.

A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából - a szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.

Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnákat a szavazás folyamán végig látja a bizottság, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak a mozgóurnákban. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.

A választáson és a népszavazáson 3177 település 10 243 szavazókörében voksolhat a választásra jogosult 7,7 millió választópolgár reggel 6 és este 7 óra között.

Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok kihelyezése. Ebben az időszakban - a szavazás 6 órai megkezdéséig - a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

Galériánk