Ilyen sablon azonban csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár azt előzetesen igényelte március 25-én 16 óráig. Az NVI összesítése szerint 250 választópolgár igényelt ilyen sablont.

A Braille-szavazósablon olyan, kartonból készített tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, ki van vágva.

A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, oly módon, hogy a sablon kivágásai sorban illeszkedjenek a szavazólapon feltüntetett, a szavazat elhelyezésére szolgáló körökhöz.

Emellett a bizottság átadja a választópolgárnak a jelöltek, illetve listák - valamint a népszavazási kérdések - felsorolását tartalmazó, Braille-írással készült tájékoztatót is.

A látássérült választópolgár a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, illetve sorszámát és - az általa választott válasz kivágásán keresztül - a szavazólapon berajzolja az X-et.

A szavazást követően a választópolgár a szavazólapokat kiveszi a szavazósablonokból, borítékba helyezi (a boríték használata ebben az esetben sem kötelező, de a látássérült választópolgár esetében nagyobb a veszélye, hogy véletlenül úgy hajtogatja a szavazólapot, hogy boríték használata nélkül a szavazat láthatóvá válik), majd az urnába dobja, a szavazósablonokat és a tájékoztatót pedig visszaadja a bizottságnak.

(FOTÓ)