Olaszországgal és más nyugat-európai országokkal is összehasonlítva Magyarország ugyanazokat az intézkedéseket az első fertőzés megtapasztalása után lényegesen korábban hozta meg, ennek köszönhető, hogy "a magyar számok lényegesen jobbak" - mondta a miniszter, kiemelve ugyanakkor, hogy a megfelelő időben hozott jó döntések semmit jelentettek volna, ha az emberek nem tartják be a szabályokat.

Úgy értékelt: a járványügyi védekezés sikerrel zárult első fázisának legnagyobb eredménye, hogy a vírus tömeges elterjedését egyelőre sikerült megakadályozni. A járványveszély azonban továbbra is fennáll, az egyensúly törékeny - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely közölte: a kormány jövő kedden nyújtja be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetéséről és az egészségügyi járványügyi készültség fenntartásáról szóló döntés meghozatalát. Jelezte, az operatív törzs fennmarad.

Hozzátette, a veszélyhelyzeten túlnyúló kormányrendeletek fenntartását is törvényben kell rendezni.

Gulyás Gergely elmondta azt is: a gazdasági intézkedésekkel 221 ezer munkahelyet sikerült megvédeni.

Kifejtette: 100 ezerrel megemelik a közfoglalkoztatottak keretét, 3 ezer új állás jön létre a honvédségnél, a bértámogatási program keretében 106 ezer munkavállalóra nyújtottak be kérelmet, a beruházásösztönzési programban pedig 97 600 munkahely megőrzését vállalták cégek. Álláskeresési járadékban 101 ezren, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 71 ezren részesülnek, a kutatásfejlesztési munkakörben dolgozók utáni kedvezményre 9300-an jelentkeztek - ismertette.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország és Franciaország 500 milliárd eurós alapot javasol a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a Miniszterelnökség vezetője azt mondta: a legfontosabb, hogy a közép-európai országok, a visegrádi államok (V4), azon belül Magyarország nyerjen ezen a megegyezésen. Ehhez az kell, hogy figyelembe vegyék a kohéziós támogatásoknál is alkalmazott alapelveket, azaz a támogatásnál a rászorultság, az ország gazdasági fejlettsége legyen az egyik fontos tényező. A gazdaság helyreállításánál ugyanis azokra az országokra különösképpen kell gondolni, amelyek alacsonyabb bázisról indulnak - magyarázta.

Megjegyezte, ma még alapvető kérdésekben van vita, az EU ugyanis ezt az 500 milliárd eurót 30 éves hitelfelvétellel akarja a tagállamok rendelkezésére bocsátani. Így abban egyelőre nincs egyetértés, hogy ez a forrás hitelként vagy támogatásként fog érvényesülni.

Az EU csúcstalálkozója június 18-án lesz, ahol a javaslatokról tárgyalnak, előtte pedig - várhatóan június 8-án - a V4-kormányfők Brnóban találkoznak a közös álláspont kialakítása érdekében.

Kérdésre közölte: a tervek szerint amíg szükség van járványügyi készültségre, addig fennmarad a kórházparancsnoki rendszer is.

Arra a kérdésre, hogy töretlen-e Orbán Viktor miniszterelnök bizalma Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere iránt, Gulyás Gergely azt felelte: sikeres járványügyi védekezés után az egészségügyet felügyelő miniszternek köszönetet szoktak mondani, nem pedig támadni őt.

A rendezvénytilalommal kapcsolatban arról beszélt, örülne, ha június elejétől-közepétől a kisebb rendezvényeket meg lehetne tartani szigorú biztonsági intézkedések mellett. Példaként említette a szabadtéri sportrendezvények látogatását, továbbá zárt térben - 3-4 szék kihagyásával - színházi előadások, hangversenyek megtartását, de jelezte, döntés erről még nem született.

A miniszter egyelőre kivárást javasolt a tervezett külföldi nyaralásokat illetően. Magyarország célja, hogy mielőbb megnyissa határait a szomszédos országok felé és felől, ha ez biztonságos - mutatott rá.

Azt is mondta egy másik felvetésre, hogy Karácsony Gergely főpolgármester véleményét ezután is kikérik a budapesti járványügyi helyzet fontos kérdéseiben.

Az augusztus 20-ai fővárosi tűzijáték ügyében a miniszter azt közölte: ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, akkor jó és indokolt döntés egy nagy, turizmusélénkítő, 3-4 napos budapesti Szent István-napi program megrendezése.

A beszerzett lélegeztetőkészülékek minőségéről szóló egyes sajtóhírekre úgy reagált: a Semmelweis Egyetem az innovációs tárca megbízásából - négy hazai orvosképző egyetem nevében - egy felmérést bonyolított le, amelynek az volt az eredménye, hogy a beszerzés megfelel az egyetemi kórházi igényeknek és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának, amely a koronavírusos betegeknél kifejezetten úgynevezett noninvazív módszerek alkalmazását javasolja. Az egyetemek 56 noninvazív és 140 invazív lélegeztetésre alkalmas gépet is kaptak a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek kezeléséhez - tájékoztatott, visszautasítva, valótlannak nevezve a témában megjelent cikket.

A Budapest-Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése ügyében azt közölte: elég könnyű belátni, hogy munkahelyteremtő beruházásról van szó, így igenis összefüggésben van a koronavírus-válság leküzdésével.

Arról, hogy érkezett-e már bocsánatkérés a diktatúrázás, nácizás miatt, azt mondta: nem naivak, de kitartóan reménykedve várják azokat. Magyarországgal szemben egy olyan gyalázatos kampányt folytattak sokan, amelynek semmilyen alapja nem volt - fogalmazott. Az Európai Bizottság véleménye is ezt támasztja alá, illetve a magyar kormány szándéka, hogy a veszélyhelyzeti felhatalmazást visszaadja - mondta.

(folyt.)