A politikus úgy fogalmazott, hogy az egyik legfontosabb cél Európa versenyképességének helyreállítása, "ez pedig nem lehetséges Európa határainak megvédése és az illegális migráció okozta válság megoldása nélkül".

A magyar álláspont négy pontban foglalható össze az illegális migráció kérdésében - mondta.

Az első, hogy a menedékkérelmeket az Európai Unió (EU) határain kívül kell elbírálni. Meg kell védeni az unió külső határait és a schengeni övezet vívmányait. Szorosabb együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal és a harmadik országokkal a migráció kiváltó okainak kezelésében. Erőteljesebb, határozottabb fellépés kell a szervezett bűnözéssel, az embercsempészettel és a terrorizmussal szemben - sorolta.

Zsigmond Barna Pál kijelentette: Magyarország 2015 óta mindent megtesz az unió külső határainak megvédéséért, de "ezért Brüsszeltől semmilyen támogatást nem kapunk, sőt folyamatos támadásnak vagyunk kitéve."

A magyarok nemzeti konzultáción és népszavazáson is megerősítették, "nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon." A kormány ezért továbbra is kitart a mellett, hogy a magyaroknak kell eldönteniük, kikkel akarnak együtt élni. A baloldali politikusoknak sok olyan kijelentésük van, amelyek "mágnesként vonzzák" az illegális bevándorlókat - közölte.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU menekültügyi és migrációs paktuma 10 jogszabályból áll, ám mégsem ad megfelelő válaszokat az illegális migráció megállítására.

"Paradigmaváltásra van szükség a menekültügyi szabályozásban" - jelentette ki, hozzátéve: a kormány szerint migránskvóták helyett hatékony kiutasításra és az illegális beáramlások megállítására lenne szükség.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiutasító határozatok végrehajtási aránya európai szinten nagyon alacsony. Ez egyértelműen jelzi, hogy a jelenlegi bevándorlási rendszer nem működik - jegyezte meg.

Zsigmond Barna Pál elmondta, hogy az új uniós szabályrendszert várhatóan 2026-tól kellene alkalmazni, de egyes elemei korábban is hatályba léphetnek. A paktum előírja, hogy Magyarországnak hány menekültügyi, illetve kiutasítási eset elbírálását kell ellátnia a külső határon. Úgy fogalmazott: "Ez migránsgettók létrejöttét eredményezné, és egyben hatalmas biztonsági kockázatot is hordoz."

Kiemelte: Magyarország elutasította az uniós paktumban foglalt összes elemet.

"Brüsszelben változásra van szükség, a változás előfeltétele pedig egy új, az európai jobboldal részvételével kialakuló politikai többség" - hangoztatta a politikus, aki szerint olyan bevándorlásellenes európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik "idegen érdekek helyett a nemzeti érdekeket, és háború helyett a békét képviselik."

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Magyarország migrációs helyzetéről elmondta: idén 642 illegális migránst fogtak el - naponta átlagosan kilencet - és 14 embercsempészt. Ez tavalyhoz képest jelentős mértékű csökkenés - jegyezte meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán-magyar határon növekedést tapasztaltak, ezen a szakaszon 1 308 021-en léptek eddig Magyarországra, "akik a háború elől menekültek."

Azt mondta, a balkáni útvonal továbbra is veszélyt jelent Magyarország biztonságára, Törökországnak pedig kulcsszerepe van a balkáni útvonalon kialakuló helyzetben.

A főtanácsadó hibásnak nevezte a migrációs válság megoldásával kapcsolatos uniós intézkedéseket. Hozzátette: ezekben a tervezetekben továbbra sem a külső határ őrizete a hangsúlyos.

Álláspontja szerint a terrorizmus és a szervezett bűnözés veszélye továbbra is erős Európában, és láthatóan felerősödtek az antiszemita jelenségek is. A finnországi határlezárás pedig azt mutatja, hogy Oroszországnak is van szerepe az illegális migránsok bejuttatásában az EU-ba - jegyezte meg.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több tagállam tesz önálló lépéseket a migránsválság kezelésére az Európai Uniótól függetlenül. Példaként említette az olasz-albán és a francia-brit megállapodást, valamint azt, hogy több országban is visszaállították a határellenőrzést.