KDNP: a javaslat lehetőséget ad a gyors reagálásra


Hollik István, a KDNP vezérszónoka úgy fogalmazott: meglepetés lett volna, ha Gyurcsány Ferenc pártja támogatja a javaslatot. "Az ember azon sem csodálkozik, hogy Gyurcsány Ferenc pártja azt, hogy a szomszédban háború van, Ukrajnából csak Magyarországon keresztül több mint egymillióan menekültek el, nem tekinti veszélyhelyzetnek" - mutatott rá. Hozzátette: a DK "politikai buborékjában" nyilván ez a helyzet.

Idézte az Európai Tanács elnökének előző napi nyilatkozatát, miszerint ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra és át kell állni a hadigazdaságra. A KDNP-s felszólaló feltette a kérdést a DK politikusának, Arató Gergelynek: szerinte, amikor európai politikusok hadigazdaságról beszélnek és arról, hogy részes félként fel kell készülni a háborúra, a veszélyhelyzet és a jogi lépések nem indokoltak?

Hollik István azt mondta, a háború fenyegetést jelent Magyarország számára és a veszélyhelyzet arra ad lehetőséget, hogy a kormány a rendkívüli helyzetben gyorsan tudjon reagálni. Semmilyen jog nem szűnik meg - jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a kormány ne akarna alkotmányos módon kormányozni, azt mondta: "jobb lenne, ha csendben maradnának". Felidézte, 2006-ban Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy az embereknek nem mondták el az igazságot az ország valós állapotáról, hazudtak nekik, de ezt követően a kormányfő mégsem mondott le. Mi ez, ha nem az alkotmányos rend megcsúfolása? - kérdezte Hollik István.


Momentum: nem a javaslatra



Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka azt mondta: a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás alapjaiban teszi jelentéktelenné az Országgyűlést.

A kormánynak nem volt elég, hogy a kétharmados többséggel "kényük-kedvük" szerint írhatják át a törvényeket, az alkotmányt, pár nap leforgása alatt tudnak sürgős tárgyalással vagy kivételes eljárással olyan törvényeket hozni, amelyek emberek millióinak az életét forgatják fel. Az is tehertétel, hogy a Parlament falai között eljátsszák, "Magyarországon még névleg demokrácia van" - fogalmazott.

Feltette a kérdést a kormánypárti képviselőknek - akik szerinte "minden bizonnyal ismét gondolkodás nélkül" megszavazzák majd a törvénymódosítást -, mi okuk van arra, hogy újra és újra meghosszabbítsák a rendeleti kormányzás hatályát. "Megunták, hogy 2010 óta a nevüket adják az ország szétlopásához, az állami ellátórendszerek lezüllesztéséhez és a keleti diktatúrák kiszolgálásához?" - kérdezte.

A rendeleti kormányzás folytatása nem Magyarországot, a magyar állampolgárokat szolgálja, csupán a hatalom érdekeit védi, ezért a javaslat célja is csak a hatalom bebetonozása, amit nem tudnak támogatni - összegzett.


Mi Hazánk: a háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk


Novák Előd (Mi Hazánk) a háborús veszélyhelyzetet politikai trükknek, a hatalommal való visszaélés eszközének nevezte.

A vezérszónok azt kérdezte, hogy ha tényleg háborús veszélyhelyzet van, akkor miért küldik a magyar katonákat a világ más országaiba?

A felszólaló hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy évben a kormány több, mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, köztük olyanokat is, amelyeknek nem volt közük a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz.

A meghosszabbításnak diplomáciailag is rossz az üzenete, a Mi Hazánk ezért sem támogatja - jelentette ki az ellenzéki képviselő.


Kormány: az Ab egyetlen veszélyhelyzeti kormányrendeletet sem semmisített meg


A vita lezárása után Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, a kabinet negyedévente írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, illetve a parlamenti bizottságok elnökeit a veszélyhelyzeti kormányrendeletekről és azok tartalmáról.

Külön felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) eddig egyetlen veszélyhelyzeti kormányrendeletet sem semmisített meg.

Az államtitkár úgy fogalmazott: tudomásul veszik, hogy a baloldali ellenzék nem támogatja a kormányt abban, hogy hatékony válaszokat tudjon adni a veszélyhelyzetre. Valójában a baloldali ellenzék azon dolgozik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeket, aminek az a következménye, hogy a kabinetnek nagyobbrészt az EU támogatása nélkül kell leküzdenie a háború okozta gazdasági veszélyeket - jelentette ki.


Napirend után


Fekete-Győr András (Momentum) a Fertő tó megmentéséért emelte fel a szavát.

A parlament várhatóan jövő hét hétfőn 11 órától folytatja munkáját.