A kastélyprivatizációról kérdezett egy DK-s képviselő
A köztulajdonban lévő kastélyok magánkézbe adásáról kérdezte az építési és közlekedési minisztert Sebián-Petrovszki László (DK), felvetve: noha lezárult az első nyolc kastély átadására kiírt pályázat, nem tudni, kik, milyen vállalásokkal nyerték el a korábban mintegy 60 milliárd forintból - felerészben uniós pénzből - felújított épületeket.
Ágh Péter, a tárca államtitkára válaszában közölte: a kormányzat teljes állami garanciát adott arra, hogy a nemzeti örökség egyetlen eleme se vesszen el. Hangsúlyozta: jelentős terhet és költséget vesz magára az "örökbefogadó", akinek gondoskodnia kell a folyamatos üzemeltetésről, megóvásról és felújításról.
MSZP: miként emelik a hazai béreket?
Gurmai Zita (MSZP) arra kért választ a nemzetgazdasági minisztertől, hogyan képzeli el a kormány a hazai bérek növelését, amelyek szerinte Bulgária után a második legalacsonyabbak az Európai Unióban, amivel szerinte "Európa Bangladesévé teszik Magyarországot".
Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára válaszában vitatta a képviselő által idézett adatokat, mondván, az Eurostat kimutatása szerint tavaly az euróban számított átlagkereset és a nettó bér terén öt uniós tagállamot előz meg Magyarország, vásárlóerő-paritáson a bruttó kereset tekintetében az egykeresős háztartásoknál nyolc országnál voltak jobb mutatóink. Hozzátette: 2010 óta a segélyalapú társadalmat felváltotta egy munkaalapú társadalom, eközben az átlagkereset 2010 óta 191 százalékkal emelkedett.
Jobbik: mikor lesz ingyenes a földbe temetkezés?
Földbe temetkezés esetén legyen ingyenes a sírhely! - szorgalmazta szavait a közigazgatási és területfejlesztési miniszterhez címezve Dudás Róbert (Jobbik), aki állami támogatást szorgalmazott ahhoz, hogy méltó módon lehessen fenntartani a sírkerteket.
Latorcai Csaba, a minisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: a magyarországi szabályozás alapján az önkormányzatok és az egyházak gondoskodnak a temetők fenntartásáról, ennek emberemlékezet óta egyik forrása a hozzátartozók befizetése; akik ezt nem tudják állni, kérhetik az önkormányzatot a költségek átvállalására. Az államtitkár arra kérte a Jobbikot, hogy tekintsen el a "tragikus helyzettel való kampányolástól".
Párbeszéd: mikor lesz új levegőminőségi szabályozás?
Az új levegőminőségi szabályozások bevezetéséről kérdezte az energiaügyi minisztert Tordai Bence (Párbeszéd). Arról beszélt: a napjainkban mért szállóporkoncentráció-értékek a hatályos uniós küszöböt is meghaladják, holott ezt 60 százalékkal csökkenteni kívánja az unió.
Czepek Gábor, a tárca parlamenti államtitkára kijelentette, Magyarország minden uniós szabálynak és hazai szabályozásnak megfelel, ugyanakkor "az elköteleződésünk nem függ uniós irányelvektől", az "egy patrióta kormány patrióta környezetügye".
Az államtitkár arra emlékeztetett: a szálló por 70 százaléka külföldről érkezik, a kibocsátás 60 százalékáról a fosszilis energiahordozók tehetnek, majd sorolta az utóbbiak kibocsátásának csökkentése érdekében tett kormányzati lépéseket.
Mi Hazánk: Tarlós István Grundtner Andrásra szavazott
Novák Előd (Mi Hazánk) a főpolgármester-választás kapcsán arról beszélt, "az LMBTQP-lobbi azon dolgozott, hogy Karácsony és Vitézy közül válasszanak az emberek". Vitézy Dávidot "deviánsnak" nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy Tarlós István volt főpolgármester elárulta, nem Vitézy Dávidra szavazott, hanem Grundtner Andrásra, a Mi Hazánk főpolgármester-jelöltjére.
Azon véleményét hangoztatta, hogy "vissza kellene szorítani a biológiai zsákutcába vezető LMBTQP-lobbit és a tudatos gyermektelenség ideológiáját is". A propaganda-felvonulásoknak is véget kellene vetni a Mi Hazánk ellentüntetéseinek évről évre történő betiltása helyett, hiszen "a homoszexuálisok szaporodásának sajátos módja a propaganda" - fogalmazott, kijelentve: a szivárványos zászló középületekre tűzésének tilalmára is szükség volna.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Tarlós Istvánnak nincs szüksége szinkrontolmácsra, ő egy nagyon határozott politikus és egyenes ember, ha megkérdezik a véleményét, ő őszintén meg fogja mondani.
Kitért arra, hogy a demonstrációk bejelentésekor verseny zajlik a Mi Hazánk és a Pride szervezői között, ki tudja azokat hamarabb jelezni. A rendőrségnek az a feladata, hogy a békés gyülekezés jogát mindenki számára biztosítsa, a Mi Hazánk oltásellenes tüntetéseit is engedélyezte - mutatott rá, cáfolva, hogy betiltották volna az ellenzéki párt tüntetéseit.
Elmondta, a gyermekvédelmi törvény nem engedélyezi, hogy külső szervezetek kontroll nélkül bemenjenek az óvodákba, iskolákba és ott LMBT-propagandát folytassanak.
LMP: mikor és mekkora fizetésemelést kapnak a szociális dolgozók?
Kanász-Nagy Máté (LMP) november 12. , a szociális munka napja alkalmából azt kérdezte, mikor és mekkora fizetésemelést kapnak a szociális dolgozók.
Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a nemzetgazdasági ágakat együtt nézve az átlagos havi kereset Magyarországon 628 ezer forint volt augusztusban, miközben a szociális ellátásban dolgozók havi bére csupán bruttó 347 ezer forint, ami a nemzetgazdasági átlagbér 55 százaléka.
Rétvári Bence elmondta, hamarosan megismerhetők lesznek a jövő évi költségvetés számai, látni lehet majd ki és miből tud gazdálkodni 2025-ben. Hozzátette: az elmúlt években folyamatosan, 350 százalékkal nőtt a szociális szféra költségvetési kerete, most 1463 milliárd forint. Az átlagbér, ami 137 ezer forint volt a kormányzás kezdetén, mostanra elérte 473 ezer forintot - közölte.
(MTI)
Címkék
Országgyűlés
Véleménye van? Szóljon hozzá!