A Fővárosi Törvényszék kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében a történtekről azt írta: a férfi 2020 júliusában parancsnokként kutató-mentő szolgálatot teljesített egységével egy honvédségi helikopter fedélzetén. Az egységet egy Vértesszőlős közelében fák közé zuhant siklóernyőshöz riasztották.

A vádlott a helyszínen a kutató-mentő koordinátortól azt az utasítást kapta, hogy várjon a mentéssel, mert először a katasztrófavédelem próbálja lehozni a férfit a fáról. Amikor ez nem sikerült, a koordinátor utasítást adott arra, hogy a helikopteres egység a mentést csörlőzéssel kezdje meg. A vádlott azonban jelezte, hogy ez a fák lombkoronája miatt veszélyes, nem hajtható végre.

Ezt követően a koordinátor alpinkötél leengedését javasolta, amellyel az ekkor még sértetlen siklóernyős a földre tudna ereszkedni. A vádlott ezt a módszert sem tartotta biztonságosnak, és csak abban az esetben vállalta a művelet végrehajtását, ha közvetlen rádiókapcsolatot tud fenntartani a kárhelyszín parancsnokával. Ezután mentési próbát végeztek, amely során a turbulencia környező fákra gyakorolt hatása már észlelhető volt, de ennek veszélyét nem jelezte senki.

A vádlott az "éles" mentési művelet megkezdésekor anélkül közelítette meg a helikopterrel a siklóernyőst, hogy a mentési körülményekről, így különösen a forgószárny keltette légáram mértékéről tájékozódott volna. A férfi és a kárhelyszín parancsnoka végül nem egyeztetett a mentési körülményekről, nem beszélte meg a végrehajtást és azt sem, milyen biztonsági szabályokat kell bevezetni a földön lévő emberekre.

A vádlott a manőver közben egyre közelebb repült a sértetthez, ezzel azonban a rotorlapátok olyan mértékű turbulens légáramlatot keltettek, hogy a faágak letörtek, a fán lévő siklóernyő belobbant, a siklóernyős pedig a földre esett és életveszélyesen megsérült. Egy hónappal később a kórházban meghalt. A lehulló faágak miatt egy mentőtiszt is megsérült.

A bíróság megállapította, hogy a vádlott a magatartásával megszegte a mentésre vonatkozó szabályokat, és nem tanúsított olyan mértékű figyelmet és körültekintést, amely tőle a művelet végrehajtásánál elvárható lett volna. A bíróság a tényállast a vádlott, valamint a bizonyítási eljárás során meghallgatott tanúk vallomásai és okirati bizonyítékok alapján állapította meg - tették hozzá.

A büntetés kiszabásánál a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlás mellett a férfi "makulátlan katonai szolgálati idejét és tiszta légi közlekedési előéletét is", a törvényszék ezért nem látta indokoltnak az ügyészség által indítványozott - határozott időtartamú - légi jármű vezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabását.

Nyomatékkal értékelte a vádlott javára a bíróság azt is, hogy a cselekményt mentés közben valósította meg.

Az ítélet nem jogerős, mivel ellene az ügyészség a mellékbüntetés kiszabása miatt súlyosításért, a vádlott és védője pedig felmentés miatt fellebbezett.