A Rátgéber László mesteredző irányítása alatt működő Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ (KSMK) szervezésében csütörtökön és pénteken zajló eseményen - mások mellett - a hazai és nemzetközi sportélet, azon belül a kosárlabdasport külföldi és hazai szaktekintélyei tartottak előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket több száz anyaországi és határon túli magyar, illetve külföldi edző, sportoló, egyetemi hallgató és érdeklődő előtt. A rendezvényt lezáró ötödik kerekasztal-beszélgetésen a sportakadémiai modell sajátosságait vitatták meg hazai szakemberek részvételével. Mint azt Sáfár Sándor, az államilag elismert sportakadémiák működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos kiemelte: a kormány az elmúlt tíz esztendőben azért tartotta fontosnak az akadémiák támogatását, mert napjaink sportéletében elképzelhetetlenek a kimagasló eredmények professzionális utánpótlásképzés nélkül. Szavaiból kiderült: a magyar sportakadémiák biztosítják mindehhez a magas színvonalú infrastruktúrát, ugyanakkor a siker rengeteg más tényezőn is múlik. Székely Norbert, a magyar női kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya úgy vélekedett: amellett, hogy segítségükkel kiválaszthatják egy nagyobb csoportból a legjobbakat, az akadémiák minden lehetőséget biztosítanak a játékosoknak a bennük rejlő képességek kiaknázására, ők az intézményi keretek között kihozhatják magukból a maximumot. Liszkai Dezső, a Puskás Akadémia (PA) akadémiai igazgatója fontosnak tartotta, hogy az utánpótlás-nevelő intézmény - a 14-18 év közötti fiatalok időbeosztása miatt is - jó együttműködést építsen ki azokkal az oktatási intézményekkel, amelyekből az ifjú sportolók érkeznek. A labdarúgásra térve úgy vélekedett, az akadémiák eredményeit nagymértékben meghatározzák, milyen színvonalon foglalkoztak edzőik a gyerekekkel azelőtt, hogy az akadémiára kerülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sportolók, akik egészen fiatalon hozzáértő kezek alatt dolgoztak, az akadémiákon, majd profiként is sikeresebbek lesznek. Kitért rá: ugyanakkor sok esetben az adott sportolónak, családjának döntésén is múlik, hogy egy labdarúgó 18-19 éves kora környékén az élsport irányába mozdul-e avagy sem. Hozzáfűzte: mivel száz fiatalból csak három lesz élsportoló az adott sportágban, az akadémiáknak az is a feladatuk, hogy a maradék 97 számára megtalálják a megfelelő utat a sport világán belül. Mocsai Tamás, a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) ügyvezetője az utánpótlás-nevelő intézmények fontos hozadékának tartotta, hogy az akadémiákon megszerzett tapasztalat, életforma az adott fiatal teljes további sorsára pozitív hatást gyakorol - attól függetlenül, hogy élsportoló lesz belőle vagy sem. Az Új határok a sporttudományban és a gyakorlatban című kétnapos konferencián előadások, kerekasztal-beszélgetések keretében a szakma képviselői - egyebek mellett - a legfrissebb sporttudományi kutatások eredményeinek sportteljesítményt befolyásoló hatásával ismerkedhettek meg, és hallgathattak meg nemzetközi szinten jegyzett szaktekintélyeket. A Rátgéber László igazgatása alatt működő KSMK rendezvényének két napja alatt - mások mellett - Michael Schwarz, a FIBA Europe edzőképzésért felelős vezetője, Szalay Ferenc, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke, Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem (TE) rektora is felszólalt. Emellett olyan neves szaktekintélyeket hallgathattak meg az érdeklődők, mint Geno Auriemma, Ettore Messina, Pinhas "Pini" Gershon és Alojz Milosavljevic, vagy a BL-győztes Győri Audi ETO KC-t irányító Danyi Gábor, illetve Dávid Kornél, korábbi NBA-s kosárlabdázó.